Dúró Dóra esete a World Press Photo kiállítással

Narancsblog

A Mi Hazánk képviselője egy olyan tabló miatt lármázta föl az egész országot, amely a kiállításba be nem vett témákat sorolta fel. Hazudik vagy fogalmatlan?  

Kedd este gyanútlanul belenéztem az ATV Egyenes Beszéd című műsorába, amelyben Horváth Csaba elbúcsúztatása után Dúró Dórát (DD), a Mi Hazánk hiperaktív országgyűlési képviselőjét konferálták fel. A rövid beszélgetés során a műsorvezető azt igyekezett megtudni, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett sajtófotó-kiállítást és L. Simon László múzeumigazgatót feljelentő képviselő eredményesnek tekinti-e a fellépését, s mit vár a múzeum élén végrehajtott személyi változástól.

Közéleti újságíróként természetesen követtem a kiállítás körüli habverést – noha eléggé el nem ítélhető módon magát a tárlatot nem tekintettem meg –, viszont a jobboldali és a még jobboldalibb média erről szóló beszámolóit nem olvastam-láttam, így abban a tudatban voltam, hogy DD a fülöp-szigeteki idősotthonban élő meleg közösséget bemutató fotók miatt vált annyira feldúlttá, hogy meg sem állt a múzeumot felügyelő miniszternek tett bejelentésig.

Az ATV-s beszélgetésből viszont megtudtam, hogy nem az ominózus fotókkal volt igazán baja, hanem egy szöveges tablóval, amely szerinte az egész kiállítás összefoglalójaként értelmezhető, s amelyen azt olvasta, hogy

a World Press Photo pályázat zsűrije, illetve a kiállítás szervezői szerint 2022-ben a világ legnagyobb problémája az LMBTQ+ közösséggel szembeni bánásmód volt.

DD szerint nem is annyira a fotók, mint ez a szöveg minősül a törvény által tiltott LMBTQ propagandának. Állítása alátámasztásaként pedig utalt rá, hogy a tablót lefotózta, s kitette a Facebook-oldalára. (Hiányos ismereteimet pótlandó, körülnéztem a neten, s láthattam, hogy a média általam nem követett szegmensében már korábban is e tablót jelölte meg felhorgadásának első számú okaként.)

Nosza, megnyitottam DD általam eddig ugyancsak elhanyagolt Facebook-oldalát, s visszapergetve szorgosan felrakott posztjait, megtaláltam azt az október 6-i bejegyzését, amelyhez mellékelte a tabló fotóját. S itt jöhetett volna az újabb meglepetés, de DD munkásságát ismerve inkább az előzetesen várt fordulat jött.

 
World Press Photo tabló
Forrás: Facebook/Dúró Dóra
 

A Mi történt 2022-ben? című tabló ugyanis egy felvezető szöveggel indul, amely szerint a sajtófotósok számtalan eseményről, jelenségről tudósítottak a múlt évben is, a benyújtott rengeteg fotó elbírálása során a zsűri különböző okok miatt kénytelen volt kihagyni a kiállításra beválogatott anyagból egyébként általa értékesnek tartott pályamunkákat. S itt a szövegben egy kettőspont következik, majd kilenc ilyen pályamunka, számozva, időrendben. És az 1-gyel megjelölt eset valóban egy kenyai nem bináris leszbikus nő tavaly áprilisi megerőszakolása, meggyilkolása. (Nota bene: ez lenne DD szerint LMBTQ+ propaganda.) Utána tehát időrendben jön még nyolc ügy, főleg nagypolitikaiak, de harmadikként ott van még a DD-t szintén erősen felizgató egyesült államokbeli, amikor júniusban az ottani legfelsőbb bíróság enyhített a szövetségi szintű abortusztilalmi törvényen.

Még egyszer: ezt a kilenc témát nem vették bele a kiállítás anyagába.

Az erről szóló szöveget olvasván lármázta föl tehát DD az országot azzal, hogy a kiállítás létrehozói – s velük együtt az „aberrációhoz vonzódó” múzeumigazgató – 2022 legnagyobb problémájának az LMBTQ+ közösség elnyomását tartják. 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.