Dúró Dóra esete a World Press Photo kiállítással

Narancsblog

A Mi Hazánk képviselője egy olyan tabló miatt lármázta föl az egész országot, amely a kiállításba be nem vett témákat sorolta fel. Hazudik vagy fogalmatlan?  

Kedd este gyanútlanul belenéztem az ATV Egyenes Beszéd című műsorába, amelyben Horváth Csaba elbúcsúztatása után Dúró Dórát (DD), a Mi Hazánk hiperaktív országgyűlési képviselőjét konferálták fel. A rövid beszélgetés során a műsorvezető azt igyekezett megtudni, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett sajtófotó-kiállítást és L. Simon László múzeumigazgatót feljelentő képviselő eredményesnek tekinti-e a fellépését, s mit vár a múzeum élén végrehajtott személyi változástól.

Közéleti újságíróként természetesen követtem a kiállítás körüli habverést – noha eléggé el nem ítélhető módon magát a tárlatot nem tekintettem meg –, viszont a jobboldali és a még jobboldalibb média erről szóló beszámolóit nem olvastam-láttam, így abban a tudatban voltam, hogy DD a fülöp-szigeteki idősotthonban élő meleg közösséget bemutató fotók miatt vált annyira feldúlttá, hogy meg sem állt a múzeumot felügyelő miniszternek tett bejelentésig.

Az ATV-s beszélgetésből viszont megtudtam, hogy nem az ominózus fotókkal volt igazán baja, hanem egy szöveges tablóval, amely szerinte az egész kiállítás összefoglalójaként értelmezhető, s amelyen azt olvasta, hogy

a World Press Photo pályázat zsűrije, illetve a kiállítás szervezői szerint 2022-ben a világ legnagyobb problémája az LMBTQ+ közösséggel szembeni bánásmód volt.

DD szerint nem is annyira a fotók, mint ez a szöveg minősül a törvény által tiltott LMBTQ propagandának. Állítása alátámasztásaként pedig utalt rá, hogy a tablót lefotózta, s kitette a Facebook-oldalára. (Hiányos ismereteimet pótlandó, körülnéztem a neten, s láthattam, hogy a média általam nem követett szegmensében már korábban is e tablót jelölte meg felhorgadásának első számú okaként.)

Nosza, megnyitottam DD általam eddig ugyancsak elhanyagolt Facebook-oldalát, s visszapergetve szorgosan felrakott posztjait, megtaláltam azt az október 6-i bejegyzését, amelyhez mellékelte a tabló fotóját. S itt jöhetett volna az újabb meglepetés, de DD munkásságát ismerve inkább az előzetesen várt fordulat jött.

 
World Press Photo tabló
Forrás: Facebook/Dúró Dóra
 

A Mi történt 2022-ben? című tabló ugyanis egy felvezető szöveggel indul, amely szerint a sajtófotósok számtalan eseményről, jelenségről tudósítottak a múlt évben is, a benyújtott rengeteg fotó elbírálása során a zsűri különböző okok miatt kénytelen volt kihagyni a kiállításra beválogatott anyagból egyébként általa értékesnek tartott pályamunkákat. S itt a szövegben egy kettőspont következik, majd kilenc ilyen pályamunka, számozva, időrendben. És az 1-gyel megjelölt eset valóban egy kenyai nem bináris leszbikus nő tavaly áprilisi megerőszakolása, meggyilkolása. (Nota bene: ez lenne DD szerint LMBTQ+ propaganda.) Utána tehát időrendben jön még nyolc ügy, főleg nagypolitikaiak, de harmadikként ott van még a DD-t szintén erősen felizgató egyesült államokbeli, amikor júniusban az ottani legfelsőbb bíróság enyhített a szövetségi szintű abortusztilalmi törvényen.

Még egyszer: ezt a kilenc témát nem vették bele a kiállítás anyagába.

Az erről szóló szöveget olvasván lármázta föl tehát DD az országot azzal, hogy a kiállítás létrehozói – s velük együtt az „aberrációhoz vonzódó” múzeumigazgató – 2022 legnagyobb problémájának az LMBTQ+ közösség elnyomását tartják. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.