Négy nap híján 600 napot késtek a bejelentéssel. Már ha komolyan vesszük azt az érvet, hogy a nem éppen a vasúti közlekedés csomópontjában lévő gyulai vasútállomás felújításának elmaradását tényleg azért halasztották most a végtelen időbe, mert 2022. február 22-én Putyin megtámadta Ukrajnát. Görgényi mostani – menteni a menthetőt típusú – érvelése szerint a felújítás a MÁV forráshiánya miatt került tartaléklistára, a felfüggesztést pedig egy kormányhatározat írta elő, amelyet az orosz-ukrán háború kitörése után hoztak létre, az állami beruházások felülvizsgálata céljából. Hogy értsük: nem a jogállamisági aggályok miatt az EU-ból nem érkező pénzek és nem a magyar kormányzat elhibázott – az inflációt gerjesztő, az államháztartási hiányt és az eladósodottságot nagy mértékben növekvő – gazdaságpolitikája, hanem az ukrajnai háború az egyetlen és kizárólagos oka a beruházás elhúzódásának. Magyarán: nincs pénz. Fejlesztésre sem.
S hogy eddig mennyit csúszott a projekt? Valójában bőven többet 600 napnál, megvan az tíz év is! Hogy számszerűsítsük, úgy 3600 napot. Megírtuk korábban, hogy az első, a gyulai vasútállomás felújításáról szóló bejelentést még 2013-ban (!) tette meg Alt Norbert (Fidesz-KDNP) alpolgármester. Akkor közhírré tette: hamarosan kezdődik a lepukkant állapotban lévő állomásépület felújítása. Egy évtizede tehát azt ígérte, hogy 2014 végére elkészül a beruházás. A bejelentést nem követte hiteles tájékoztatás. Vagyis annak a ténynek a közlése, hogy nem sikerült dűlőre jutnia a városnak a beruházó MÁV Zrt.-vel, így lekerült a projekt a napirendről – erről a valós hírről már „elfelejtették” tájékoztatni a helyi közvéleményt. Amit elhallgatunk az nincs is, vagy hazudnak, mert elhallgatják, hogy fordult a kocka? – merülhet fel a kérdés.
Majd kilenc év hallgatás után és éppen a 2022-es országgyűlési választási kampányhajrájában Görgényi az újabb országgyűlési mandátumra hajtó fideszes Kovács Józseffel állt a gyulai vasútállomás lerobbant szocreál épülete elé, hogy függetlenül a korábbi, minden alapot nélkülöző bejelentéstől, újabb nagy „ígéretet” tegyen. Elmondták, hogy 2022 nyarán elkezdődik az állomás felújítása, jövő nyárra visszakapja monarchiabeli kinézetét. A kampányeseményen nem szóltak arról, hogy a bejelentés fényében hogyan kell értékelni a 2013-as hasonló, de addig meg nem valósuló elképzelést. A helyi és Békés megyei propagandamédia pedig ilyen kérdésekkel nem zavarta meg a kormánypárti politikusokat. Ahogy most, 2023 októberében sem.
A mostani bejelentésen kínosra sikeredett magyarázkodásba fogott Görgényi Ernő, ám eközben már a fáradságot sem vette arra, hogy akárcsak egyetlen szót is vesztegessen a 2013-as bejelentésre, miszerint itt 2014-re minden csilivili lesz. Ám szólt Ukrajna orosz lerohanásáról – igaz, orosz-ukrán háborúról beszélt, amiből ki sem derült, ki az agresszor és ki az áldozat –, beszélt a MÁV 2015 és 2020 közötti beruházási terveiről, a 2017-re elkészült fejlesztési programról, hogy 2020-ra megalkották az engedélyezési tervet, s hogy 2021-ben indul a projekt. Majd azt ecsetelte, hogy aztán ezt 2022-re halasztották. (Miért is?) S ennek nyomán jelentették be a tavalyi kampányban, hogy mindent startra kész, és 2023 nyarára itt minden, de minden megújul, ekként pedig „Magyarország előre megy, nem hátra”.
A beruházás iránya és a projekt készültségi foka mintha nem ezt mutatná. Azért valahol szánni való a magát oly’ komolyan vevő városvezető – képzavarral élve – verbális zsákba futása. Nagy komolysággal jelenti be, ismétlem, saját hamis narratívájuk szerint is 600 nappal a szomszédban zajló háború kitörése után, hogy emiatt tartaléklistára került a fejlesztés. S hogy erről őt most tájékoztatta Lázár János miniszter. A felerészben tájékozott helyi emberek pedig csodálkoznak: ha már nyáron el kellett készülni a vasútállomás teljes felújításával, akkor a meg sem kezdett munka fényében ehhez képest negyed évvel mit is próbál megmagyarázni Görgényi? És mit is jelent be?
Arról az apróságról nem is szólva, hogy az idén májusban ezt Gurmai Zita (MSZP) országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére, ha kicsit más indoklással is, elmondta már Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium miniszterhelyettese. Öt hónappal ezelőtt azt írta erről: „A gyulai vasútállomás fejlesztésének zajlik az előkészítése, a kormány a gazdasági helyzet javulásának függvényében egyedileg dönt majd annak megvalósításáról.” Így tudvalevő volt, lekerült a napirendről. Ezért kár volt a helyi propagandalapban magát szívesen látni szerető gyulai polgármesternek sajtótájékoztatón égetni magát.
Ha a békési térség az ország fejlettebb és közepesen fejlettebb részeihez képest zuhanórepülésben van, amint azt minden statisztikai adat és a legutóbbi népszámlálás vészjósló számai mutatják, akkor mint cseppben a tenger, ez a történet is mutatja, hogy ennyi bénázással, hallgatással és hazugsággal csak ide lehet jutni. Arról nem beszélve, hogy Gyula és térsége kormánypárti parlamenti képviselője, Kovács József még azt is belengette korábban, hogy hamarosan villamosítják a vasútvonalat Szeged, Orosháza, Békéscsaba és Gyula között. Ami valóban nagy előrelépés volna. Ám Csepreghy idézett válasza szerint ez az opció fel sem merült. A kínos ügyekben így nőtt fel Kovács József Görgényi Ernő mellé.
Arról pedig semmi konkrét információ, hogy a távoli jövőben mikor kezdődhet meg a gyulai vasútállomás felújítása. Arról pedig végképp, mikorra készülhet el.
