Édes Balázs

Rossz helyen szálltunk le

Mi történt a magyar vasúttal?

Publicisztika

Nyáron még csak az ész nélküli vonalbezárás zajlott a vidéki vasúti hálózaton – aztán a produkció szeptember végére katasztrófasorozatba torkollott.

A kormány leállította az összes olyan beszerzést, amely néhány évig még segített volna fenntartani a magyar vasút működését. Leálltak az európai forrásból finanszírozott vasúti tervezések is. A MÁV igazgatóságát a fő konkurenciát jelentő autóiparból érkezett emberekkel rakták tele. Aztán – mindennek betetőzéseként – a vergődő MÁV-menedzsment és a felkészületlen, de annál agresszívebb minisztérium összjátéka, egy minden előkészítés nélküli lezárás totális káoszt idézett elő az ország első számú vasútvonalán. (A témában a Narancsban korábban megjelent írások: Lázár János a vasparipát karéjozza, 2023. július 27.; Busszal megyünk mindenüvé, 2023. augusztus 24.; Vágyak és realitások, 2023. augusztus 31.)

A közpolitikai kérdésekben zavarba ejtően pontos tudásanyagra épülő ’80-as évekbeli angol sorozat, a Yes Minister egy közlekedési témájú, egyetemi óráimon általam is gyakran levetített epizódjában olyan strukturális problémákról van szó, amelyek negyven évvel később még mindig megoldatlanok Magyarországon. A minisztériumi háttéremberek közötti filmbéli párbeszéd pontosan jellemzi a közlekedés politikai problémáját:

„– Biztos, hogy ő a legalkalmasabb az egységes közlekedési politika kialakítására?

– Igen.

– De fogalma sincs arról, mi az, hogy közlekedés.

– Nincs. Szükség van némi koordinációs készségre, sok-sok aktivitással, tényleges eredmények nélkül.

– Értem. Akkor Hacker a mi emberünk.

– És szerinted hogy tálaljuk ezt neki?

– Kitüntetésnek kell látszania.”

Lázár János rendkívüli büszkeséggel számolt be új megbízatásáról, erről szóló posztjában Széchenyihez hasonlította magát. Mostanra egyértelműen kiderült, hogy fejjel lefelé tartja a könyvet, és fogalma sincs, hogy mibe keveredett. Az újonnan kinevezett, túlmozgásos minisztereket általában sikerül rávezetni valami marginális károkozási sémára. Erre a legjobb példa a vonalbezárás, itt Lázár Kóka János nyomdokain jár. Az elgondolás talán az lehetett, hogy odamegyek, szétcsapok köztük, és mindenki megérti, hogy mostantól minden máshogy van. Lehet, hogy működő dolgok is elromlanak, de ez semmi ahhoz képest, hogy egyszer majd nagyon jó lesz. A rossz érdekérvényesítő képességű, csekély népességű kistérségek panasza amúgy sem rengeti meg az országos politikát.

Hát, ez a dolog nem jött be.

De honnan hová tartott a magyar vasút Lázár János érkezése előtt, és hová tart azóta?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.