Békés megye brutális népességfogyása: a totális csőd anatómiája

Publicisztika

A térséget érintő legfontosabb és legbrutálisabb adatról a megye négy kormánypárti parlamenti képviselője, a megyei közgyűlés elnöke, a megyei kormányhivatal vezetője egyetlen szót sem szólt. Mit lehet várni ezek után?

Az elmúlt tizenhárom évben megtanultuk, hogy Békés megye kormánypárti parlamenti képviselői – ellenzékiek nincsenek – a legrövidebb távú hatalmi és újraválasztási érdekeiknek helyeznek alá MINDENT. Ezért ha szemlézzük sajtóközleményeiket, meghallgatjuk sajtótájékoztatóikat és megnézzük közéleti Facebook-oldalaikat, akkor azt mutatják – jókora csúsztatások közepette –, hogy pénzt hoztak az adott településre, hogy felavattak, kitüntettek, átadtak, előkészítettek egy beruházást, egy projektet, egy fejlesztést. Az önmagukról közölt ömlengéshalmaz közepette azért felmerül a kérdés: ha minden ennyire előremegy, ha sok minden megújul, épül, modernebb, nagyobb és korszerűbb lesz, azaz

csak csupa szép, előremutató és a fejlődést szolgáló dolog történik, akkor mégis miért csúszik vissza folyamatosan és megállíthatatlanul a Viharsarok az ország térségeinek versenyében?

Miért van több mutató szerint is ma az utolsó három megye között?

Erre azonban tőlük nincs válasz, erről nem beszélnek. Az általuk gondosan felépített propagandamédiának pedig eszébe sem jut ilyesmivel foglalkozni, főként ilyen kényelmetlen kérdéseket feltenni. Már csak azért sem, mert ők azért vannak, hogy a Fidesz-hatalom képviselőinek dicsőítését zengjék.

A tavalyi népszámlálás egyik legmellbevágóbb adata, hogy az elmúlt 11 évben, Békés megye amúgy is a rendszerváltás óta folyamatosan csökkenő lakossága, nem az országos átlagot meghaladó módon, hanem negatív csúcsot döntve, a legnagyobb mértékben, 13 százalékkal csökkent! Azaz az elmúlt tizenegy év mindegyikében átlagosan 1 százalékot meghaladó volt a csökkenés. Ez döbbenetesen rossz adat, egyben sok mindent elmond az itteni kereseti, megélhetési viszonyokról, a munkahelyek versenyképtelenségéről, arról, hogy a térségből a fiatalok és a középkorosztály iszonyatos számban húz el, csökken a születések száma és a népesség vészesen elöregedik. Ezzel szoros összefüggésben itt, Békés megyében a legrosszabb a lakosság korfája, mert arányaiban a legtöbb idős és a legkevesebb fiatal itt él.

A rendszerváltás évében Viharsarok népessége elérte a 420 ezret. Most, 2023 nyarán alig élnek itt többen, mint 330 ezren. Legyünk méltányosak, közben az ország népessége is csökkent, már csupán 9,6 millióan vagyunk. Ám az országos átlagcsökkenés messze nem ilyen mértékű volt. S hogy mennyire felgyorsuló folyamatról van szó, azt mi sem mutatja jobban, mint hogy 1990 és 2022 között a lakosságszám csökkenése összességében 22 százalékos volt, de ezen belül az utóbbi 11 évben 13 százalékos! A közérthetőség kedvéért: a rendszerváltás óta bekövetkezett mintegy 90 ezres csökkenés több, mint a Viharsarok két legnépesebb városának, a megyeszékhely Békéscsabának (59 ezer) és Gyulának (28 ezer) a mai teljes lakossága együttvéve! Ebből eredően a térség a legkisebb népsűrűségű magyar kisrégiók közé tartozik.

A helyzet azonban ennél is rosszabb. Sokaknak, akik életvitelszerűen már nem itt élnek, a lakcíme még mindig valamely békési településre van bejelentve, függetlenül attól, hogy szegedi vagy budapesti egyetemen tanulnak, Győrben, Kecskeméten, Székesfehérváron vagy Ausztriában, Németországban, netán Nagy-Britanniában dolgoznak.

Négy hónapja, mióta ezek a térség helyzetét drámaian jellemző adatok napvilágra kerültek, arra várok, hogy valamelyik kormánypárti országgyűlési képviselő, esetleg mind a négy egyszerre, vagy a megyei közgyűlés elnöke, esetleg a kormányhivatalt vezető főispán kiálljanak a nyilvánosság elé és beszéljenek, reagáljanak a megye legfontosabb, egyben legelkeserítőbb gondjáról. Hogy szembenézzenek a vészjósló folyamatokkal és azt mondják, hogy a térség és az ország legjobb tudósaival, szakembereivel, maguk mögött tudva a kormány támogatását, tervek sorát dolgozzák ki, hogy hosszú évek szívós munkájával előbb csökkentsék, majd talán megállítsák ezt a folyamatot, amely hosszabb távon a térség önálló jövőjét, cselekvőképességét és élhetőségét kérdőjelezi meg.

De semmi ilyet nem tapasztalunk. S ne is áltassuk önmagunkat, nem is várhatunk ilyesmire! Egyszerűen azért, mert ezek az emberek semmi másra nem képesek, és uraik sem várnak el mást tőlük, csak hogy mindenáron hatalmon maradjanak, megnyerjék a következő választást. Ehhez pedig az összes létező gondot, problémát, az ezekkel szembeni tervek hiányát el kell titkolni – mert az szerintük csökkentené esélyeiket. Ezt úgy hívják, hogy valóságtorzítás, még egyszerűbben: hazugság.

Ehhez azt kell csinálni, amit Dél-Békésben visz végbe Erdős Norbert fideszes országgyűlési képviselő, aki tudomást sem vesz választókerülete két égető problémájáról: arról, hogy az orosházi síküveggyár hosszú ideje kényszerűen leállt, s közel van ahhoz, hogy amerikai tulajdonosa végleg bezárja; és arról sem, hogy a térség többcélú kistérségi társulásának és településeinek egy szabálytalannak ítélt projekt miatt összességében 500 millió forintot kell visszafizetni. Ezekben az ügyekben kellene lobbiznia, ehelyett körbejárja vazallusait, térsége településeinek polgármestereit és nevetséges összegű pénzek megérkezéséről ad hírt propaganda gyanánt, mintha azt személyesen ő hozta volna.

Ebben a tekintetben alig különb nála Herczeg Tamás békéscsabai kormánypárti parlamenti képviselő, aki az utóbbi időben leginkább az általa alapított díj kiosztásával volt elfoglalva. Ami szép, szép, de területfejlesztési hozadéka vajmi kevés van. Kovács József gyulai kormánypárti honatya Facebook-bejegyzéseinek fele a Rogán-művek propaganda termékpalettájának ismertetése, másik fele érdektelen eseményeken való részvétel, ahol csak saját személyét tolja előtérbe. A békési központú választókerület képviselőjének, Dankó Bélának pedig az a legfontosabb, hogy a budapesti Európa Liga döntője kapcsán közös fotót tudott készíteni Francesco Tottival, az AS Roma már visszavonult ikonjával . 

Így a legfontosabb, legdöntőbb és stratégiai kérdésre, Békés megye népességfogyására nemhogy válasz nem születik, nemhogy diskurzus nem indul róla, hanem szóba sem kerül.

Nem, mert az egyéni országgyűlési képviselőknek, akiknek a térség gondjait kellene megoldaniuk, de legalábbis ezek menedzselésében részt venni, ez nem érdekük. Így eljutunk oda: nem ők vannak a térségért, hanem a térség értük. Utánuk pedig jöhet az özönvíz. Békés megye tovább fogy, elnéptelenedik, eljelentéktelenedik. Porlepte és szögesdróttal körbezárt rezervátum lesz. Ám a fideszes képviselő urak, noha az itt élők jól fizetett szolgái volnának, és a dolguk éppen ennek megakadályozása volna, mégis itt és ebben nem találnak maguknak feladatot. Ezt úgy hívják, hogy totális csőd, és egész Békés megye rámegy. Ez jórészt már meg is történt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.