Aligha a Narancs.hu korábbi cikkeitől függetlenül „Mikorra várható a gyulai vasútállomás felújítása?” címmel nyújtott be írásbeli kérdést Gurmai Zita (MSZP) országgyűlési képviselő Lázár János építési és közlekedési miniszternek. Lapunk előzőleg több cikkben számolt be a fürdőváros vasútállomásának egyre húzódó felújításáról. Alt Norbert (Fidesz-KDNP) gyulai alpolgármester még 2013-ban jelentette be, hogy hamarosan kezdődik a lepukkant állapotban lévő állomásépület felújítása. Akkor azt ígérte, hogy 2014 végére elkészül a beruházás. A bejelentést nem követte hiteles tájékoztatás. Vagyis annak a ténynek a közlése, hogy nem sikerült dűlőre jutnia a városnak a beruházó MÁV Zrt.-vel, így lekerült a projekt a napirendről. Ezt a csak a sikert kommunikáló kormánypárti vezetők már nem tartották fontosnak megosztani a város lakóival.
Utána sokáig nagy csend volt az ügyben, majd ugrunk nyolc évet és a 2022-es országgyűlési választási kampány hajrájába érünk. Egy tavaly februári, a gyulai vasútállomás előtt tartott sajtótájékoztatón Kovács József (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő és Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) polgármester bejelentette, hogy 2022 nyarán elkezdődik az állomás felújítása, jövő nyárra visszakapja monarchiabeli kinézetét. A kampányeseményen nem szóltak arról, hogy a bejelentés fényében hogyan kell értékelni a 2013-as hasonló, de addig meg nem valósuló elképzelést. A helyi és Békés megyei propagandamédia pedig ilyen kérdésekkel nem zavarta meg a kormánypárti politikusokat. A tavaly februári bejelentés szerint a gyulai vasútállomás újjávarázsolásának 2023 augusztusára be kellett volna fejeződnie, de a munkákhoz máig hozzá sem fogtak. Mindez jóval később, részben a Narancs.hu cikkeinek hatására a gyulai képviselő-testület ülésén is téma lett 2022 decemberében. Itt a fideszes városvezetés Oroszország Ukrajna elleni háborújával és az „elhibázott” szankciós politika miatti inflációval próbálta magyarázni, miért csúszik a projekt.
De volt még egy érdekes részlete a 2022 februári gyulai vasútállomás előtt tartott sajtótájékoztatónak. Azt mondta Kovács József, „tárgyalásokat folytatnak annak érdekében, hogy a Szeged és Békéscsaba közötti vasútvonal villamosítását meghosszabbítsák Gyuláig. A fejlesztés révén a fürdővárosba érkező turistáknak nem kellene átszállniuk Békéscsabán.”
A korábbi hangzatos bejelentések és Gurmai Zita mostani írásbeli kérdése nyomán Lázár János építési és közlekedési miniszter megbízásából Csepreghy Nándor államtitkár – konkrétumokat nyomokban tartalmazó válaszában – azt közölte, hogy
„a gyulai vasútállomás fejlesztésének zajlik az előkészítése, a kormány a gazdasági helyzet javulásának függvényében egyedileg dönt majd annak megvalósításáról”.
Az időpontokat figyelembe véve ezt az „ígéretet” nehéz lesz majd számon kérni. A Szeged – Hódmezővásárhely-Békéscsaba vonalszakasz átépítéséről és villamosításáról azt írta Csepreghy, hogy az engedélyezési tervek elkészültek, az engedélyezési eljárások jelenleg folyamatban vannak. „Ezek a tervek azonban nem tartalmazzák, és korábban sem tartalmazták sem a vonalszakasz villamosítását, sem a Békéscsaba–Gyula vonalszakasz felújítását.”
Bár kétségtelenül szükség volna, hogy a jelentős idegenforgalommal rendelkező békési fürdőváros bekapcsolódjon a hazai villamosított vasúti közlekedési rendszerbe, de erre ezek szerint halvány remény sincs. Ide kapcsolódva érdemes felidézni, hogy a 22 milliárdról induló és végül 80 milliárd forintnál megálló Szeged és Hódmezővásárhely közötti tram-train (villamosvasút) villamosítása csak a két város közigazgatási területén belül történt meg, a két település között nem. A projekt kormánybiztos Lázár János volt.
