Janisch Attila: Ténymegállapítás vagy hazaárulás. Kollár Kinga 2025-ös és Orbán Viktor 2006-os beszéde tényszerű megvilágításban

  • Janisch Attila
  • 2025. április 19.

Publicisztika

Akinek van egy csöppnyi szövegértelmezési képessége, és kellően elfogulatlanul szemléli az eseményeket, annak számára nem kérdéses, hogy kinek a felszólalása a vállalhatatlan és akár hazaárulásként is értelmezhető. 

Nem lehet elégszer elmondani és felhívni a közvélemény figyelmét arra, hogy milyen szemenszedett hazugság, amit Orbán és a NER Orbánt jellemtelenül kiszolgáló orgánumai, szócsövei, megmondólegényei terjesztenek Kollár Kinga általuk alaposan megnyirbált, az  EU-s támogatásokat érintő felszólalásáról. Először is kivágták belőle azt a részt, amelyben Kollár világosan kimondja, hogy az EU-s pénzek szankcionált megvonása, ami súlyosan érinti az egész magyar társadalmat (Kollár részletesen felsorolja e kárt szenvedő területeket) Orbán korrupt és antidemokratikus politizálásának a következménye. A hamisítók azt a részt is kivágták (nem véletlenül), amelyben Kollár egyértelműsíti, hogy Orbán az, aki e megszorítások tényét is a saját politikai hasznára fordítja, és az EU-t a magyarok ellenségeként, míg önmagát az EU-val szembeszálló honvédő hősként definiálja. Mindezeket követően Kollár - miközben kifejti, hogy személy szerint nem örül a szankciók okozta károknak -, tényként állapítja meg, hogy az EU-szankciók lehetséges következménye, hogy azok is világosan látják majd az ok és okozat összefüggését (azaz hogy Orbán miatt tartja vissza az EU a Magyarországnak folyósítható pénzeket), akik eddig Orbánra szavaztak volna, aminek következtében remélhető, hogy e potenciális szavazók egy része is Orbán ellen fog szavazni jövőre. Ennyiben vitathatatlan, a megszorítások segítik is, hogy 2026-ban Orbán leváltható legyen. Kollár ezt az összefüggést fogalmazza meg, és ellenzéki politikusként annak örül, hogy Orbán leváltási esélye növekedett, nem pedig a megszorítások következtében a magyar társadalmat sújtó veszteségeknek.

Világos az is – ezt Kollárnak említenie sem kell –, hogy Orbán leváltása esetén a most nem folyósított pénzösszegeket az EU újra folyósítani fogja Magyarország számára. 

Mindezzel nagyon éles ellentétben Orbán Viktor egy 2006-ban, ellenzéki pozícióban, az Európai Néppárt frakciója előtti felszólalásában, valamint Kövér László a Duna TV műsorában (visszanézhető itt 0:50-től) kifejezetten felszólították az EU-t, hogy szüntesse be az akkori magyar kormány EU-s támogatását.

Nagyon lényegi különbség a két megszólalás között, hogy Kollár akkor tette – kijelentő módban – azt a ténymegállapítást, miszerint Orbán korrupt, antidemokratikus politikája miatt nem jönnek a pénzek, amikor ezek a szankciók éppen folyamatban vannak, míg ezzel ellentétben Orbán és Kövér akkor követelték 2006-ban – felszólító módban (!) – a pénzügyi támogatás beszüntetését, amikor ezek az EU-s pénzek akadálytalanul érkeztek az országba. 

Akinek van egy csöppnyi szövegértelmezési képessége, és kellően elfogulatlanul szemléli az eseményeket, annak számára nem kérdéses, hogy kinek a felszólalása a vállalhatatlan és akár hazaárulásként is értelmezhető. 

Alább Orbán 2006-ban, az Európai Néppárt tanácskozásán mondott beszéde:

„A kommunizmus a saját országaiban évtizedekre intézményesítette a korrupciót, az erkölcsi relativizmust, a szegénységet, a kiszolgáltatottságot, a hamis adatokat szolgáltató kormányokat, a felelősséget nem ismerő politikusokat és a politikai hazugságokat. Az unió bővítésével ezek közös örökséggé váltak. Ezekkel most már az egész Európai Uniónak szembe kell néznie úgy, mint a saját területén belüli sa ját problémáival. 

Azt hiszem, hogy a németek ezt talán hamarabb megtapasztalták, mint Európa más népei, rögtön az újraegyesítés után. Nem tudom, mitől nehezebb megszabadulni. Magától a rossz rendszertől vagy annak terhes örökségétől. Egy azonban biztos, mindkét feladat nehéz és embert próbáló kihívás. De a történelem arra tanít bennünket, hogy ha szolidárisak vagyunk egymással, egyik sem lehetetlen. Ezért kell az Európai Uniónak világossá tennie, hogy nem nyújt segédkezet semmilyen megfontolásból sem a hazug és csaló, a kommunizmus erkölcsi örökségét máig fel nem adó kormányzatoknak.” 

Itt pedig a Kövér László által mondottak:

Műsorvezető: Önök szerint jól teszi Orbán Viktor, hogy az Európai Parlamentben olyan kijelentéseket tesz, amilyeneket tesz? Gondolok itt arra, amit mondott Strasbourgban tegnap.

Kövér: Pontosan mire tetszik gondolni?

Műsorvezető: Hát azt mondta, hogy az Európai Unió gyakorlatilag tagadjon meg segítségnyújtást hazug és csaló kormányoknak.

Kövér: Én azt gondolom, hogy ez elemi erkölcsi követelmény egy olyan nemzetközi közösség számára amelyik mindig azt hangoztatja, hogy nem pusztán gazdasági érdekközösség, hanem értékek közössége is. Azt hangoztatja, hogy a demokrácia a civilizáció letéteményese, hát akkor tessék komolyan venni a saját normáit a saját területén belül.

Most Orbán úgy magyrázza az akkori beszédét, hogy az abban foglalt a felszólítás nem a pénzügyi támogatás beszüntetésére vonatkozott, hanem az EU magyar kormányzatnak nyújtott általános politikai támogatására. Azonban ez éppen olyan maszatolás, jellemtelen tényhamisítás, ahogyan Kollár Kinga mondatainak eredeti és vitathatatlan tartalmát és jelentését próbálják szétmaszatolva a saját politikai hasznukra fordítani.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.