Bakos András

Vér a pucában

Fideszes proxyháború a Dél-Alföldön

Publicisztika

Úgy fél a Fidesz a Kiss Mária Hortensia Honismereti Körtől és a többi ilyen egyesülettől, mint a tűztől. Most már van is rá oka.

Kiss Mária Hortensia (1911–1994) apáca volt és magyar–történelem–testnevelés szakos pedagógus, írónő. Szülőhelyén, a ma 3700 lakosú Csongrád-Csanád megyei Kis­zom­boron a nevét viselő egyesület hagyo­mány­őrző, műemlékvédő munkát végez. A falu határain túl arról ismert a kör, hogy minden nyáron kialakít egy terjedelmes labirintust valamelyik tagjának a kukoricaföldjén. Belépődíjért lehet bemenni. Ebből van bevétele a körnek, és pályázni is szokott központi támogatásra. Az egyesület elnöke, Endrész Erzsébet is pedagógus. Férje korábban indult polgármesterjelöltként Kiszomboron, nem nyert. Attól kezdve a győztes polgármester vezette önkormányzat és a kör között már nem volt olyan felhőtlen a kapcsolat, mint addig. Azután Erzsébet és a kör tagjai közül Csanádi Ferenc és Balázs Tibor indult képviselőjelöltként az önkormányzati választáson, függetlenként – s be is jutottak. (Csanádi polgármesterjelölt is volt, de abban a megmérettetésben alulmaradt.) Ők hárman nincsenek többségben, de kétségtelenül ellenzéki magatartást tanúsítanak a legutóbb szintén függetlenként indult, de amúgy fideszes polgármesterrel, Szirbik Imrével szemben.

A három képviselőnek az országos politikáról is van véleménye. Ez így együtt 2025-ben, Magyarországon, faluhelyen már feltűnő.

A bátor igazságkeresők

A választókerületben a Lázár János ostoraként ismert Promenad24.hu össze is foglalta aláírás nélküli cikkében, meg nem nevezett helyi informátorok elbeszélése alapján, mi minden van a három ember rovásán.

Balázs Tibor például 2018-ban még jobbikos volt, ezt elárulták a megnyilvánulásai, míg Csanádi Ferenc Márki-Zay Péter összellenzéki miniszterelnök-jelölt kampányát szervezte Makó környékén. Endrész Erzsébet a Face­book-oldalán a Tisza Párttal kapcsolatos bejegyzéseket oszt meg. „Nincs azzal semmi baj, ha valaki ellenzéki, de akkor legyen annyi vér a pucájában, hogy felvállalja, ne maszkírozza magát »civil szervezetnek«” – írta a hírportál március 26-án.

Ez nem a vádirat volt, hanem már az ítélet indokolása.

Tizenegy nappal korábban, a nemzeti ünnep estéjén ugyanis valaki szórólapokat terjesztett Kiszomboron az alábbi szöveggel: „A Kiss Mária Hortensia Honismereti Kör a hagyományőrző tevékenység mellett politikai szerepet is vállal Kiszomboron. A Kiss Mária Hortensia Honismereti Kör három tagja a képviselő-testület ellenzéki oldalát erősíti. A Kiss Mária Hortensia Honismereti Kör következetesen támogatja az éppen aktuális ellenzéki megváltót. A Kiss Mária Hortensia Honismereti Kör az elmúlt 12 évben közel 6 millió forint kormányzati támogatást kapott. A Kiss Mária Hortensia Honismereti Kör tehát a kormánytól kapott pénzből szidja a kormányt.” Az aláírás: „Igazságot kereső Kiszomboriak”, de ilyen civil szervezet nincs a faluban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.