Itt ér véget Budapest

  • Király Dávid
  • 2016. augusztus 12.

Liberális szemmel – Republikon

A főváros lehet Magyarország első olyan települése, ahol megszűnne az önkormányzatiság.

Tusványos óta felerősödtek a budapesti közigazgatás átalakításáról szóló hangok. Ha a téma nem a nyári politikai uborkaszezon miatt kapott hangsúlyt az elmúlt két hétben, az azt feltételezi, hogy a Fideszben immár komolyan gondolkodnak a főváros közigazgatási rendszerének átalakításán.

Egyfajta átalakítás valóban indokolt – Budapest jelenlegi, kétszintűnek mondott, de inkább kétágú közigazgatási rendszere túl bürokratizált, a hatáskörök szétaprózottak, a város működése egyre kevésbé hatékony. A kérdés sokkal inkább az, hogy a kormány mit lép, merre indul el.

false

A kétezres évek első felében liberális oldalról már felvetődött Budapesten az úgynevezett citykoncepció, amely annyit jelent, hogy a főváros belső kerületeivel a Fővárosi Önkormányzat rendelkezne, a külső kerületeket pedig néhány nagyobb, de továbbra is önálló irányítású kerületbe vonnák össze.

Egy másik elképzelés nem számol a belső kerületek összevonásával, csak a kerületek számát csökkentené. A harmadik – reformszempontból a legkevésbé „fájdalmas”, de a város működésének hatékonyságát mindenképpen növelő – terv csak annyiban nyúlna a rendszerhez, hogy a főváros önkormányzatának hatásköreit gyarapítaná a kerületiek rovására. Bármilyen vonzó is az utóbbi elképzelés, 2010 óta éppen ezzel ellentétes folyamatok zajlanak Budapesten; elég, ha az idegenforgalmi adók átcsoportosítására vagy a már korábban is elaprózott parkolási rendszer további darabolására gondolunk. A főváros gyengült, a kerületek erősödtek.

Mindazonáltal mindhárom átalakítási terv javítana a főváros működésén.

Tarlós István szerint „a változtatási szándék mögött a pragmatikus városvezetési szempontokon kívül közrejátszhatnak pártpolitikai, hatalomgyakorlási szempontok is”. A főpolgármester nem árulta el a Népszabadságnak, hogy melyek lehetnek ezek a szempontok, ha azonban a közigazgatási átalakítás negyedik – és leggyakrabban emlegetett – verzióját vesszük alapul, akkor a kormány célja tisztán hatalomtechnikai – a közigazgatási szempontok itt legalábbis másodlagosak.

Ha megszüntetik a kerületi önkormányzatokat, és élükre a jelenlegi, közvetlenül választott polgármesterek helyett a kormány által kinevezett ún. helytartókat ültetnek, azzal tovább gyengítik az elmúlt években amúgy is lélegeztetőgépre kényszerített fővárost. Ez a Budapest számára negatív folyamat értelemszerűen felgyorsul, ha a közvetlenül választott (és így az országban a legnagyobb legitimitással bíró) főpolgármester széke is az átalakítás áldozatává válik.

Ez Budapestnek rossz.

false

Budapest városa politikai erejét – természetesen gazdasági ereje és kulturális jelentősége mellett – választott vezetőinek magas legitimitásából nyeri –, ez még az önkormányzatok hatásköreinek folyamatos újraosztása, csökkentése, pénzügyi önállóságuk megszüntetése ellenére is igaz.

Ahhoz, hogy a baloldali és liberális erők hagyományosan erős bástyájának számító és a Fidesz populista politikájával szemben leginkább kritikus Budapest politikai erejét a kormány megtörje, nemcsak hatásköreitől, pénzétől és önállóságától, hanem a kormány politikájának aktuálisan vagy potenciálisan ellenálló vezetőitől is meg kell fosztani fővárosunkat.

Ebben az esetben épp a főváros lenne Magyarország első olyan települése, ahol megszűnne az önkormányzatiság, háttérbe szorulna a szubszidiaritás elve. Egy ilyen átalakítás végre világossá tenné, mit is értett Orbán Viktor azalatt, hogy ő Budapestet elsősorban irodalmi kérdésnek tekinti.

Hiába a nyári uborkaszezon, hiába mondják fideszes politikusok, hogy az egész átalakítás elbukhat az ellenálláson, a témára mostantól érdemes nagyon is odafigyelni. Amíg ugyanis a tervezett átalakítás csak a budapesti közigazgatás reformjáról szólt, a fideszes polgármesterek és önkormányzati képviselők lobbierejével könnyű volt a témát a szőnyeg alá söpörni.

Ha azonban a budapesti átalakítást tisztán hatalomtechnikai elképzelések motiválják, és a közigazgatási szempontok nem okai, legfeljebb csak eredményei lesznek az önkormányzati rendszer megváltoztatásának, akkor a másod- és harmadvonalbeli fideszesek lobbiereje és ellenállása nagyon kevés lesz ahhoz, hogy megállítsák ezt a Budapest önállóságát végleg felszámoló folyamatot.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.