Itt ér véget Budapest

  • Király Dávid
  • 2016. augusztus 12.

Liberális szemmel – Republikon

A főváros lehet Magyarország első olyan települése, ahol megszűnne az önkormányzatiság.

Tusványos óta felerősödtek a budapesti közigazgatás átalakításáról szóló hangok. Ha a téma nem a nyári politikai uborkaszezon miatt kapott hangsúlyt az elmúlt két hétben, az azt feltételezi, hogy a Fideszben immár komolyan gondolkodnak a főváros közigazgatási rendszerének átalakításán.

Egyfajta átalakítás valóban indokolt – Budapest jelenlegi, kétszintűnek mondott, de inkább kétágú közigazgatási rendszere túl bürokratizált, a hatáskörök szétaprózottak, a város működése egyre kevésbé hatékony. A kérdés sokkal inkább az, hogy a kormány mit lép, merre indul el.

false

A kétezres évek első felében liberális oldalról már felvetődött Budapesten az úgynevezett citykoncepció, amely annyit jelent, hogy a főváros belső kerületeivel a Fővárosi Önkormányzat rendelkezne, a külső kerületeket pedig néhány nagyobb, de továbbra is önálló irányítású kerületbe vonnák össze.

Egy másik elképzelés nem számol a belső kerületek összevonásával, csak a kerületek számát csökkentené. A harmadik – reformszempontból a legkevésbé „fájdalmas”, de a város működésének hatékonyságát mindenképpen növelő – terv csak annyiban nyúlna a rendszerhez, hogy a főváros önkormányzatának hatásköreit gyarapítaná a kerületiek rovására. Bármilyen vonzó is az utóbbi elképzelés, 2010 óta éppen ezzel ellentétes folyamatok zajlanak Budapesten; elég, ha az idegenforgalmi adók átcsoportosítására vagy a már korábban is elaprózott parkolási rendszer további darabolására gondolunk. A főváros gyengült, a kerületek erősödtek.

Mindazonáltal mindhárom átalakítási terv javítana a főváros működésén.

Tarlós István szerint „a változtatási szándék mögött a pragmatikus városvezetési szempontokon kívül közrejátszhatnak pártpolitikai, hatalomgyakorlási szempontok is”. A főpolgármester nem árulta el a Népszabadságnak, hogy melyek lehetnek ezek a szempontok, ha azonban a közigazgatási átalakítás negyedik – és leggyakrabban emlegetett – verzióját vesszük alapul, akkor a kormány célja tisztán hatalomtechnikai – a közigazgatási szempontok itt legalábbis másodlagosak.

Ha megszüntetik a kerületi önkormányzatokat, és élükre a jelenlegi, közvetlenül választott polgármesterek helyett a kormány által kinevezett ún. helytartókat ültetnek, azzal tovább gyengítik az elmúlt években amúgy is lélegeztetőgépre kényszerített fővárost. Ez a Budapest számára negatív folyamat értelemszerűen felgyorsul, ha a közvetlenül választott (és így az országban a legnagyobb legitimitással bíró) főpolgármester széke is az átalakítás áldozatává válik.

Ez Budapestnek rossz.

false

Budapest városa politikai erejét – természetesen gazdasági ereje és kulturális jelentősége mellett – választott vezetőinek magas legitimitásából nyeri –, ez még az önkormányzatok hatásköreinek folyamatos újraosztása, csökkentése, pénzügyi önállóságuk megszüntetése ellenére is igaz.

Ahhoz, hogy a baloldali és liberális erők hagyományosan erős bástyájának számító és a Fidesz populista politikájával szemben leginkább kritikus Budapest politikai erejét a kormány megtörje, nemcsak hatásköreitől, pénzétől és önállóságától, hanem a kormány politikájának aktuálisan vagy potenciálisan ellenálló vezetőitől is meg kell fosztani fővárosunkat.

Ebben az esetben épp a főváros lenne Magyarország első olyan települése, ahol megszűnne az önkormányzatiság, háttérbe szorulna a szubszidiaritás elve. Egy ilyen átalakítás végre világossá tenné, mit is értett Orbán Viktor azalatt, hogy ő Budapestet elsősorban irodalmi kérdésnek tekinti.

Hiába a nyári uborkaszezon, hiába mondják fideszes politikusok, hogy az egész átalakítás elbukhat az ellenálláson, a témára mostantól érdemes nagyon is odafigyelni. Amíg ugyanis a tervezett átalakítás csak a budapesti közigazgatás reformjáról szólt, a fideszes polgármesterek és önkormányzati képviselők lobbierejével könnyű volt a témát a szőnyeg alá söpörni.

Ha azonban a budapesti átalakítást tisztán hatalomtechnikai elképzelések motiválják, és a közigazgatási szempontok nem okai, legfeljebb csak eredményei lesznek az önkormányzati rendszer megváltoztatásának, akkor a másod- és harmadvonalbeli fideszesek lobbiereje és ellenállása nagyon kevés lesz ahhoz, hogy megállítsák ezt a Budapest önállóságát végleg felszámoló folyamatot.

Figyelmébe ajánljuk

A náci és a pszichiáter

Se szeri, se száma a II. világháborút lezáró, a náci háborús főbűnösök hosszú börtönbüntetésre vagy halálra ítélésével és felakasztásával végződő nürnbergi per filmes feldolgozásának.

Szájról szájra

  • - turcsányi -

A siketnek született Rose Ayling-Ellis a kortárs brit kultúra egyik legfényesebb ifjú csillaga – televíziós műsorvezető, színésznő, sikeres gyermekkönyvek szerzője.

Váratlan ajándék

William Friedkin, Alfred Hitchcock és Stanley Kubrick bármilyen kegyetlenkedésre hajlandók voltak, csak hogy kicsikarják színészeikből a vágyott alakítást, Lars von Trier is seggfej rendezőként marketingelte magát.

Bőrérzékelés

Hogyan lehet a test egyszerre végtelenül szent és profán, kérdezi az előadás. A keresztény gyökerű kultú­rákban a test komoly hátrányból indul, aminek szemléletes példázata a Mózes II. könyvében szereplő második teremtéstörténet: eszerint Isten a föld porából megformált alakba leheli bele az életet.

Kétes csillogás

Számottevő jellemfejlődés ábrázolása nélkül, szinte egyetlen regiszteren játszva meséli végig Gábor Zsazsa életét Létay Dóra, ami itt nem hiba, hanem a koncepció része – hiszen az igazi Zsazsának nem sok ideje volt holmi szellemi huncutságokra.

Szájról olvasva

A tárlat mintegy száz festménnyel, több mint ötven grafikával, valamint számos archív fotó és filmfelvétel segítségével mutat be egy csaknem elfeledett életművet.

Merre tart barátunk?

  • Pálos György

A regény narrátora egy bizonyos Dósa. Közeli barátai is csak így szólítják. A családnév eleinte egy „pattanásokkal teli, lágy tekintetű, babaképű” fiút jelöl, aki a későbbiekben felcseperedik, s „atletikus alkatú, markáns tekintetű” férfivá érik. A „lanyhalálos” kamaszból férfias családapává.

Határvidékek

A versforma kötöttségeit enjambement-ok, gondolati ívek oldják a kötetben, amelynek gerincét, azaz középső tartományát egy 21 darabból álló szonettciklus képzi meg. De a ciklust keretező más versek között is van – nem is egy – szonett, sőt kisebb szonettfüzér is.