Itt ér véget Budapest

  • Király Dávid
  • 2016.08.12 09:47

Liberális szemmel – Republikon

A főváros lehet Magyarország első olyan települése, ahol megszűnne az önkormányzatiság.

Tusványos óta felerősödtek a budapesti közigazgatás átalakításáról szóló hangok. Ha a téma nem a nyári politikai uborkaszezon miatt kapott hangsúlyt az elmúlt két hétben, az azt feltételezi, hogy a Fideszben immár komolyan gondolkodnak a főváros közigazgatási rendszerének átalakításán.

Egyfajta átalakítás valóban indokolt – Budapest jelenlegi, kétszintűnek mondott, de inkább kétágú közigazgatási rendszere túl bürokratizált, a hatáskörök szétaprózottak, a város működése egyre kevésbé hatékony. A kérdés sokkal inkább az, hogy a kormány mit lép, merre indul el.

false

A kétezres évek első felében liberális oldalról már felvetődött Budapesten az úgynevezett citykoncepció, amely annyit jelent, hogy a főváros belső kerületeivel a Fővárosi Önkormányzat rendelkezne, a külső kerületeket pedig néhány nagyobb, de továbbra is önálló irányítású kerületbe vonnák össze.

Egy másik elképzelés nem számol a belső kerületek összevonásával, csak a kerületek számát csökkentené. A harmadik – reformszempontból a legkevésbé „fájdalmas”, de a város működésének hatékonyságát mindenképpen növelő – terv csak annyiban nyúlna a rendszerhez, hogy a főváros önkormányzatának hatásköreit gyarapítaná a kerületiek rovására. Bármilyen vonzó is az utóbbi elképzelés, 2010 óta éppen ezzel ellentétes folyamatok zajlanak Budapesten; elég, ha az idegenforgalmi adók átcsoportosítására vagy a már korábban is elaprózott parkolási rendszer további darabolására gondolunk. A főváros gyengült, a kerületek erősödtek.

Mindazonáltal mindhárom átalakítási terv javítana a főváros működésén.

Tarlós István szerint „a változtatási szándék mögött a pragmatikus városvezetési szempontokon kívül közrejátszhatnak pártpolitikai, hatalomgyakorlási szempontok is”. A főpolgármester nem árulta el a Népszabadságnak, hogy melyek lehetnek ezek a szempontok, ha azonban a közigazgatási átalakítás negyedik – és leggyakrabban emlegetett – verzióját vesszük alapul, akkor a kormány célja tisztán hatalomtechnikai – a közigazgatási szempontok itt legalábbis másodlagosak.

Ha megszüntetik a kerületi önkormányzatokat, és élükre a jelenlegi, közvetlenül választott polgármesterek helyett a kormány által kinevezett ún. helytartókat ültetnek, azzal tovább gyengítik az elmúlt években amúgy is lélegeztetőgépre kényszerített fővárost. Ez a Budapest számára negatív folyamat értelemszerűen felgyorsul, ha a közvetlenül választott (és így az országban a legnagyobb legitimitással bíró) főpolgármester széke is az átalakítás áldozatává válik.

Ez Budapestnek rossz.

false

Budapest városa politikai erejét – természetesen gazdasági ereje és kulturális jelentősége mellett – választott vezetőinek magas legitimitásából nyeri –, ez még az önkormányzatok hatásköreinek folyamatos újraosztása, csökkentése, pénzügyi önállóságuk megszüntetése ellenére is igaz.

Ahhoz, hogy a baloldali és liberális erők hagyományosan erős bástyájának számító és a Fidesz populista politikájával szemben leginkább kritikus Budapest politikai erejét a kormány megtörje, nemcsak hatásköreitől, pénzétől és önállóságától, hanem a kormány politikájának aktuálisan vagy potenciálisan ellenálló vezetőitől is meg kell fosztani fővárosunkat.

Ebben az esetben épp a főváros lenne Magyarország első olyan települése, ahol megszűnne az önkormányzatiság, háttérbe szorulna a szubszidiaritás elve. Egy ilyen átalakítás végre világossá tenné, mit is értett Orbán Viktor azalatt, hogy ő Budapestet elsősorban irodalmi kérdésnek tekinti.

Hiába a nyári uborkaszezon, hiába mondják fideszes politikusok, hogy az egész átalakítás elbukhat az ellenálláson, a témára mostantól érdemes nagyon is odafigyelni. Amíg ugyanis a tervezett átalakítás csak a budapesti közigazgatás reformjáról szólt, a fideszes polgármesterek és önkormányzati képviselők lobbierejével könnyű volt a témát a szőnyeg alá söpörni.

Ha azonban a budapesti átalakítást tisztán hatalomtechnikai elképzelések motiválják, és a közigazgatási szempontok nem okai, legfeljebb csak eredményei lesznek az önkormányzati rendszer megváltoztatásának, akkor a másod- és harmadvonalbeli fideszesek lobbiereje és ellenállása nagyon kevés lesz ahhoz, hogy megállítsák ezt a Budapest önállóságát végleg felszámoló folyamatot.

Neked ajánljuk

A gyöngy

  • Halasi Zoltán

A király elküldi fiát messze földre, hozza el a kígyótól a kincset. Mielőtt a fiú útnak indul, meg kell válnia ruhájától. Megérkezik, elvegyül az ottaniak között. Ételüktől azonban mintegy álomba merül, megfeledkezik királyfi voltáról, küldetéséről. Apja levele téríti magához. Megigézi a kígyót, megszerzi a kincset. Hazatér, megdicsőül.

Máshogy mutatja ki

  • SzSz

„Az utolsó túlélő halálával Auschwitzot beveszi a kirakatból a történelem. Lomtárba kerül, ott porosodik majd a sötétben a tatárjárás és a waterlooi csata közt” – nyilatkozta Röhrig Géza egy interjúban a Saul fia diadalmenetének egyik állomásán –, a Born in Auschwitz egyszerre igazolja és cáfolja e kijelentést azzal, hogy bemutatja, hogyan hatja át a tragédia háromgenerációnyi család életét.

„A vérfürdő nem vonz”

A Star Trek-filmek Spockja jelenleg az AMC horrorsorozatában, a NOS4A2 második évadában adja a Charlie Manx nevezetű gonoszt, de élőben nincs benne semmi fenyegető. A Rhode Island-i forgatáson értük el.

„Gátlástalanul húzogatjuk ki egymás sorait”

  • Láng Dávid

Több mint ezer induló közül ők nyerték tavaly az Öröm a Zene tehetségkutató országos döntőjét, nem sokkal később pedig Lovasi András is kiválasztotta őket a raktárkoncertes gázsiját szétosztó pályázaton. A duóval arról beszélgettünk, mivel győzhették meg a zsűrit, milyen köztük a dalszerzői dinamika, és terveznek-e teljes zenekarrá bővülni.

Ülő ováció

  • Nagy István

Nyolcvanegy éves korában elhunyt minden idők egyik legnagyobb hatású zenei producere, akinek a jelentősége egyedül talán George Martinéhoz fogható; mindketten a modern zenerögzítési technika úttörőinek, lényegében megteremtőinek számítanak.

A földön kívüli selyemszörny

  • Vida Virág

Amióta online térbe kényszerült a színház, új, alkalmazott műfaj jelent meg a művészetek palettáján, amelyet leginkább „előadás-közvetítésnek” lehetne nevezni, és abban különbözik a korábbi színházi közvetítésektől, hogy eddig soha nem látott nyomatékot kap benne az operatőri munka.

Megtalálva

  • Dékei Kriszta

A művészet történetében komoly hagyománya van a nagy elődök másolásának, a témák és a stílusok újradolgozásának.