Itt ér véget Budapest

  • Király Dávid
  • 2016. augusztus 12.

Liberális szemmel – Republikon

A főváros lehet Magyarország első olyan települése, ahol megszűnne az önkormányzatiság.

Tusványos óta felerősödtek a budapesti közigazgatás átalakításáról szóló hangok. Ha a téma nem a nyári politikai uborkaszezon miatt kapott hangsúlyt az elmúlt két hétben, az azt feltételezi, hogy a Fideszben immár komolyan gondolkodnak a főváros közigazgatási rendszerének átalakításán.

Egyfajta átalakítás valóban indokolt – Budapest jelenlegi, kétszintűnek mondott, de inkább kétágú közigazgatási rendszere túl bürokratizált, a hatáskörök szétaprózottak, a város működése egyre kevésbé hatékony. A kérdés sokkal inkább az, hogy a kormány mit lép, merre indul el.

false

A kétezres évek első felében liberális oldalról már felvetődött Budapesten az úgynevezett citykoncepció, amely annyit jelent, hogy a főváros belső kerületeivel a Fővárosi Önkormányzat rendelkezne, a külső kerületeket pedig néhány nagyobb, de továbbra is önálló irányítású kerületbe vonnák össze.

Egy másik elképzelés nem számol a belső kerületek összevonásával, csak a kerületek számát csökkentené. A harmadik – reformszempontból a legkevésbé „fájdalmas”, de a város működésének hatékonyságát mindenképpen növelő – terv csak annyiban nyúlna a rendszerhez, hogy a főváros önkormányzatának hatásköreit gyarapítaná a kerületiek rovására. Bármilyen vonzó is az utóbbi elképzelés, 2010 óta éppen ezzel ellentétes folyamatok zajlanak Budapesten; elég, ha az idegenforgalmi adók átcsoportosítására vagy a már korábban is elaprózott parkolási rendszer további darabolására gondolunk. A főváros gyengült, a kerületek erősödtek.

Mindazonáltal mindhárom átalakítási terv javítana a főváros működésén.

Tarlós István szerint „a változtatási szándék mögött a pragmatikus városvezetési szempontokon kívül közrejátszhatnak pártpolitikai, hatalomgyakorlási szempontok is”. A főpolgármester nem árulta el a Népszabadságnak, hogy melyek lehetnek ezek a szempontok, ha azonban a közigazgatási átalakítás negyedik – és leggyakrabban emlegetett – verzióját vesszük alapul, akkor a kormány célja tisztán hatalomtechnikai – a közigazgatási szempontok itt legalábbis másodlagosak.

Ha megszüntetik a kerületi önkormányzatokat, és élükre a jelenlegi, közvetlenül választott polgármesterek helyett a kormány által kinevezett ún. helytartókat ültetnek, azzal tovább gyengítik az elmúlt években amúgy is lélegeztetőgépre kényszerített fővárost. Ez a Budapest számára negatív folyamat értelemszerűen felgyorsul, ha a közvetlenül választott (és így az országban a legnagyobb legitimitással bíró) főpolgármester széke is az átalakítás áldozatává válik.

Ez Budapestnek rossz.

false

Budapest városa politikai erejét – természetesen gazdasági ereje és kulturális jelentősége mellett – választott vezetőinek magas legitimitásából nyeri –, ez még az önkormányzatok hatásköreinek folyamatos újraosztása, csökkentése, pénzügyi önállóságuk megszüntetése ellenére is igaz.

Ahhoz, hogy a baloldali és liberális erők hagyományosan erős bástyájának számító és a Fidesz populista politikájával szemben leginkább kritikus Budapest politikai erejét a kormány megtörje, nemcsak hatásköreitől, pénzétől és önállóságától, hanem a kormány politikájának aktuálisan vagy potenciálisan ellenálló vezetőitől is meg kell fosztani fővárosunkat.

Ebben az esetben épp a főváros lenne Magyarország első olyan települése, ahol megszűnne az önkormányzatiság, háttérbe szorulna a szubszidiaritás elve. Egy ilyen átalakítás végre világossá tenné, mit is értett Orbán Viktor azalatt, hogy ő Budapestet elsősorban irodalmi kérdésnek tekinti.

Hiába a nyári uborkaszezon, hiába mondják fideszes politikusok, hogy az egész átalakítás elbukhat az ellenálláson, a témára mostantól érdemes nagyon is odafigyelni. Amíg ugyanis a tervezett átalakítás csak a budapesti közigazgatás reformjáról szólt, a fideszes polgármesterek és önkormányzati képviselők lobbierejével könnyű volt a témát a szőnyeg alá söpörni.

Ha azonban a budapesti átalakítást tisztán hatalomtechnikai elképzelések motiválják, és a közigazgatási szempontok nem okai, legfeljebb csak eredményei lesznek az önkormányzati rendszer megváltoztatásának, akkor a másod- és harmadvonalbeli fideszesek lobbiereje és ellenállása nagyon kevés lesz ahhoz, hogy megállítsák ezt a Budapest önállóságát végleg felszámoló folyamatot.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.