Miért áll vesztésre Trump?

  • Tóth Csaba
  • 2016. augusztus 10.

Liberális szemmel – Republikon

A republikánus konvenció utáni pillanatnyi erősödése elmúltával Donald Trump egyre nagyobb hátrányba kerül Hillary Clintonnal szemben az amerikai elnökválasztási kampányban. A közvélemény-kutatási adatok szerint, ha ma lennének a választások, Clinton nyolc százalékponttal verné Trumpot Ez nagyobb előny, mint amire Obama történelminek tekintett, 2008-as győzelme alkalmával képes volt a republikánus McCainnel szemben. Trump gyengülésének oka a küzdelem megváltozott jellegében keresendő.

Amikor Donald Trump először bejelentkezett az elnökjelöltségért, a legtöbb elemző úgy vélte: esélye sincs arra, hogy a Republikánus Párt őt jelölje a posztra. Trump politikai tapasztalatlansága, megosztó személyisége és a konzervatív értékektől sok tekintetben idegen karaktere azt valószínűsítette, hogy a republikánusok valaki mást választanak majd.

Nem így történt: az előválasztási kampány során Trump különlegessége sokkal inkább előnynek bizonyult a korábbinál radikálisabb republikánus tábor számára. Trump győzelmében szerepe volt ellenfelei széttagoltságának is: a küzdelem egyetlen pontján sem tudott kialakulni olyan Trump-ellenes tábor, amely integrálta volna a milliárdos ellenfeleit. Trump versenytársai sokáig inkább a „Trump-ellenes” tábor többi jelöltjét igyekeztek kiütni.

Ennél is fontosabbnak bizonyult, hogy Trumpról lepergett minden olyan támadás, amely más jelölt karrierjének a végét jelentette volna. Trump mintha immunis lett volna a politika törvényszerűségeire; hibái csak erősítették híveinek elkötelezettségét. Bár a washingtoni elemzők – és a professzionális republikánus politikusok, a párt képviselői és szenátorai – régóta úgy érveltek, hogy ha a „nagy” kampányban Trump hasonló hibákat követ el, az bukáshoz vezet majd, ugyanezek a „szakértők” jósolták azt is, hogy soha nem lesz elnökjelölt.

false

Ami azonban elégnek bizonyult az elnökjelöltséghez, kevésnek bizonyul az egyébként szintén népszerűtlen Hillary Clintonnal szemben. Trump kampánya semmit nem változott – a közeg és az ellenfél változása eredményezi, hogy ami korábban sikerhez vezetett, a mostani jelek szerint csúfos bukást idéz majd elő.

Ami a közeget illeti: Trump ma már nem a republikánusok bázisához kellene hogy beszéljen, hanem a választók többségéhez – köztük mérsékelt szavazókhoz, nőkhöz, kisebbségi csoportokhoz tartozókhoz is. Trump eddig sem hallgatott a „szakértőkre”, és nem mérsékelte retorikáját egy-egy hiba után – most sem mutatja jeleit annak, hogy bármit tenne e sértett csoportok meggyőzése érdekében. Ráadásul arra sem volt képes, hogy saját pártjának szavazóit felsorakoztassa jelöltsége mögött. Folyamatos elszólásai, hibái továbbra is lelkesítik rajongótáborát – ám riasztanak mindenki mást.

Legalább ennyire fontos a versenytárs megváltozása. Clinton negatívumairól, magas elutasítottságáról sokat lehet hallani. Az a tény, hogy a korábban szinte teljesen ismeretlen Sanders meg tudta szorítani az előválasztási küzdelemben, szintén Clinton gyengeségére utalt. Mindezek mellett kevesebbet lehetett hallani arról, hogy Clinton komoly előnyökkel is rendelkezik. Ezen előnyök többsége a professzionalizmushoz, az egységhez és a rendelkezésre álló erőforrásokhoz kapcsolódik.

false

Az erőforrásokkal kezdve: Clinton sokkal több pénzt tudott gyűjteni, mint Trump; ebben szerepe van az amerikai gazdasági elittel ápolt – a demokraták balszárnya által gyakran kritizált – jó kapcsolatainak éppen úgy, mint annak, hogy a demokrata kisadományozók többsége, ha nem is rajong Clintonért, Trumpot egyenesen gyűlöli. Hasonlóan fontos az egység: míg naponta lehet hallani arról, hogy melyik republikánus határolódik el Trumptól, a demokraták az előválasztási küzdelem után egységesen sorakoztak fel Clinton mögött.

Talán a leglényegesebb azonban a kampánya profizmusa. Trump hibái nemcsak azért okoznak ma komolyabb hátrányt neki, mint hónapokkal ezelőtt, mert más közegnek beszél – hanem azért is, mert a demokrata kampány gondoskodik róla, hogy mondatai sokkal több emberhez, s különösen az érintettekhez eljussanak. A demokraták Obama 2008-as győzelme óta folyamatosan kiépítették az Egyesült Államok – és alighanem a világ – legrészletesebb választói adatbázisát, legprofesszionálisabb közösségi média kampányapparátusát, és mindezt kiváló szakemberek segítségével, kíméletlen profizmussal használják.

Trump sokáig élhetett abban a hitben, hogy a „szakértők” és a „profi politikusok” ideje lejárt. Mostani gyengélkedése azt mutatja: komoly ellenféllel szemben, professzionális kampánygépezet és „politikai tudás” nélkül egy milliárdos médiaszemélyiség sem tud sikereket elérni.

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.