MaNcs 38. évf. 1-2. sz. (2026-01-07)
„Nem tudjuk, hogy a létezésüket tilos-e kétségbe vonni, vagy nem szabad róla rosszat mondani” – ezt bírta mondani Magyarország 15 éve regnáló miniszterelnöke hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezhetetlenségéről szóló szlovákiai törvénymódosításról, amely decemberben lépett életbe, s azóta folyamatos a tiltakozás ellene – Szlovákiában is, Magyarországon is.
Hogy Nicolás Maduro nagyon rossz fiú, azt ép ésszel nem vitatja senki.
Azután, hogy 2013-ban a rákban meghalt Hugo Chávez örökébe lépett, kevesen gondolták volna, hogy sikerül fenntartania a szélsőbaloldali rezsimet; hiszen a chavismo katasztrofális gazdasági következményei ekkor már bőven láthatóak voltak, Venezuela, a világ legnagyobb kőolajkincsével rendelkező, és a múlt század végén még virágzó ország gyors tempóban csúszott lefelé a lejtőn.
Magyarországon a rendszerváltás óta feltűnően szoros a kapcsolat a reáljövedelem-növekedés és a mindenkori kormánypártok választási eredménye között.
Az országjárás mindig tanulságos – ezt mások is tudják, ezért sokan nekiindulnak a választások előtti évben. Mivel Magyarország se nem fejlett ország, se nem jóléti állam, ezért megvan az a sajátossága, hogy a polgári létezés kiváltság, és csak a kisebbség élvezheti.
Kormányzásra készül a csak 2024 februárja óta politizáló pártelnök, akivel a Fidesz kritizálásán túl beszélgettünk a saját felkészüléséről, az alkotmányozásról, a rövid, illetve hosszú távon megvalósítható terveikről.
Követhetetlen finanszírozású kampányok, „civil” és állami szervezetek tízmilliós rendezvényei a kormánypárt népszerűsítésére: 2025-re már eltörölték a határvonalakat, elszálltak a maradék gátlások is, ha a Fidesznek magát kell támogatni közpénzből.
Ma már nem annyira lesújtó az Erasmus helyett indított Pannónia Ösztöndíjprogram mérlege. Igaz, a kormány a zsebünkből fizeti azt, amit eddig az Európai Unió finanszírozott.
A túlpörgő Trump-kormányzat folyamatosan nehéz feladat elé állítja az Európai Unió országait, vezetőit, de e helyzetet a kontinens hosszabb távon akár az előnyére is fordíthatja. Az új informatikai platformok, a mesterséges intelligencia beleszól az európai választásokba – várhatóan a magyarba is.
Városszerte ismerik azt a tizenöt nőt, akik nyolc éve próbálnak adományokkal segíteni azoknak, akik a legkilátástalanabb helyzetben vannak a kárpátaljai Nagyszőlősön. A háború extra nehézséget hozott, de az igazi kihívást itt nem a rakéták jelentik.
A versforma kötöttségeit enjambement-ok, gondolati ívek oldják a kötetben, amelynek gerincét, azaz középső tartományát egy 21 darabból álló szonettciklus képzi meg. De a ciklust keretező más versek között is van – nem is egy – szonett, sőt kisebb szonettfüzér is.
A regény narrátora egy bizonyos Dósa. Közeli barátai is csak így szólítják. A családnév eleinte egy „pattanásokkal teli, lágy tekintetű, babaképű” fiút jelöl, aki a későbbiekben felcseperedik, s „atletikus alkatú, markáns tekintetű” férfivá érik. A „lanyhalálos” kamaszból férfias családapává.
A tárlat mintegy száz festménnyel, több mint ötven grafikával, valamint számos archív fotó és filmfelvétel segítségével mutat be egy csaknem elfeledett életművet.
Számottevő jellemfejlődés ábrázolása nélkül, szinte egyetlen regiszteren játszva meséli végig Gábor Zsazsa életét Létay Dóra, ami itt nem hiba, hanem a koncepció része – hiszen az igazi Zsazsának nem sok ideje volt holmi szellemi huncutságokra.
Hogyan lehet a test egyszerre végtelenül szent és profán, kérdezi az előadás. A keresztény gyökerű kultúrákban a test komoly hátrányból indul, aminek szemléletes példázata a Mózes II. könyvében szereplő második teremtéstörténet: eszerint Isten a föld porából megformált alakba leheli bele az életet.
William Friedkin, Alfred Hitchcock és Stanley Kubrick bármilyen kegyetlenkedésre hajlandók voltak, csak hogy kicsikarják színészeikből a vágyott alakítást, Lars von Trier is seggfej rendezőként marketingelte magát.
A siketnek született Rose Ayling-Ellis a kortárs brit kultúra egyik legfényesebb ifjú csillaga – televíziós műsorvezető, színésznő, sikeres gyermekkönyvek szerzője.
Se szeri, se száma a II. világháborút lezáró, a náci háborús főbűnösök hosszú börtönbüntetésre vagy halálra ítélésével és felakasztásával végződő nürnbergi per filmes feldolgozásának.
Lost & Found című egyéni kiállítása a szerhasználat éveiről szól. Számvetés és átmeneti zóna, amelyben konzekvens marad az eddigi munkáihoz, de amit látunk, már jól érezhetően egy autonóm művészi karrier állomása.
Tizenöt évvel a zenekar megalakulása után, január közepén érkezik a Dep’art első lemeze. Ennek apropóján a hazai klubszíntér átalakulásáról, a punk attitűdről és a stúdiózás nehézségeiről is beszélgettünk az együttes gitárosával és frontemberével.
Pierre Choderlos De Laclos 1782-ben megjelent levélregénye, a Veszedelmes viszonyok évszázadokon át szolgált útmutatásul minden szépirodalmi törekvés számára.
A korai klasszika alulértékelt mestere, Gluck operájával érkezett az 59 éves ikon, hogy megmutassa, sem hangja, sem színpadi jelenléte nem veszített az erejéből.
A szerző második verseskötetében párhuzamos idősíkokon épül fel a szövegekben elbeszélt történet, amelynek a főszereplője hol felépülőben lévő függőnek, hol másokon segítő pszichológusként tűnik föl.
Három feldolgozáslemezt is készített az elmúlt tíz évben Juliana Hatfield, ezeken olyan előadók előtt tisztelgett, mint Olivia Newton-John, az Electric Light Orchestra, vagy a Police.
James Nesbitt, a népszerű északír jellemszínész elveszetten rohangál fel-alá az utcán, odalép minden szembejövőhöz, s egy képet dug az orra alá – az eltűnt gyermekéét.
Az Oxford University 60 éves matematikus professzora egész életét arra tette fel, hogy olvasóival nem csupán e tudomány lényegét értesse meg, hanem rámutasson a számolás eleganciájára, szépségére is.
A Breaking Bad és a Better Call Saul alkotója különös disztópiával borzolja kedélyeinket.
Van abban valami bizarr, hogy Nagy-Britanniában a 2025-ös karácsonyi albumlistát egy 50 éves lemez vezette.
Apám annak idején minden karácsonyra diétázós szakirodalommal lepte meg szegény anyámat.
A gyulai zsidó családba született Grünfeld Jakab kisiparosból lett gyárigazgató, helyi ellenzéki szociáldemokrata politikus volt az I. világháború előtt és alatt. Kapitalista középvállalatot hozott létre, és közben Marxot olvasott. 1919-ben román katonák kivégezték.
„Ha a Balkán felől hajón közelíti meg bárki is Budapestet, Albertfalva határánál orrfacsaró bűz döbbenti meg s teszi figyelmessé fővárosunk azon legtipikusabb nyomortanyájára, melyet ismeretlen módon kelt elnevezés szerint Jeruzsálem-telep néven kell szégyellenünk” – mondotta Nemes Nagy Mihály bizottsági tag drámai szónoklatában a Fővárosi Közgyűlés színe előtt, 1931. június 7-én, miközben a helyszínen készült fotókat adott körbe.
