rés a présen

Peer Krisztián: "Életemben először színpadon ettem sebet"

Peer Krisztián költő, író

  • rés a présen
  • 2019. augusztus 12.

Sorköz

A Nem a sajátod című kötete megjelenése után beszélgettünk költészetről és rockzenéről, sebtépésről, nyári programokról és Jézusról. Formabontó villáminterjú Peer Krisztián költő, íróval.

rés a présen: Hogyan vélekedsz költészet és rockzene viszonyáról ma?

Peer Krisztián: Ugyanabban a mondatban a vélekedsz és a rockzene – ez költészet. Az első, még akusztikus koncertjeinken én is emelgettem a ROCK feliratú táblát – ha Schuster Lórántnak sikerült karriert építenie erre, gondoltam, nekem is összejöhet. De jött Andor, az elektronika, és vele a hangzás. Meg a franciás hangzású zenekarnév. Igen, ez inkább zenekar, mint projekt, de azt kétlem, hogy rock. Ám így is a zene az az ostya, amivel lenyeletjük a szöveget. Személyes kisugárzásunk, azt hiszem, egyikünknek sincs.

rap: Nem előzmények nélküli nálad az előadó-művészet. Milyen formációkban voltál benne?

PK: Ezer éve volt egy Nyelvterület nevű formációnk: Godfather Termann (Térey János), Pozó Terror (Poós Zoltán) és a Peer. Harmadik, utolsó koncertünkön is még kottaállványokkal szerencsétlenkedtünk szerethetően. Később például a TÁP Színház Minden Rossz Varietéjének voltam rendszeres fellépője és ideológusa évekig. „Jó estét kívánok, Peer Krisztián vagyok, alanyi költő, és az önök kedvéért most feltépem a sebeimet.” Életemben először színpadon ettem sebet. Most, hogy újra írok, végül is jó befektetésnek tűnik a több évtizedes büfé-slammerkedés.

rap: Kinek az ötlete volt az Elavult nevű formáció?

PK: A 42 című kötetem írása közben előkerültek dalszövegek a színházi múltamból és a noteszeimből, ezekkel kerestem meg Hajduk Kareszt (Hajduk Károly színész – a szerk.), szintén a múltamból, hogy csináljunk egy zenés, azaz egy szál gitáros felolvasóestet, ahol a 42 komorságát a dalok iróniájával ellenpontozzuk, vagy ágyazunk meg neki stb., az a lényeg, hogy ne azt kapja a néző, mint amit várt. Az első koncerten még nem is Kárpáti Palkó (Kárpáti Pál színész, rendező – a szerk.), hanem Borsik Miklós, a könyv szerkesztője volt a ritmusszekció, de a névre és a hangzásra Tóth Andor zenész csatlakozásával találtunk rá.

false

 

Fotó: Vécsei Márton

PK: Alakulat – ez jobb zenekarnév, mint a mienk. A Dep’arttal már többször koncerteztünk, őket régóta ismerjük, az énekes, Pénzes Olivér az új kötet megírásában is sokat segített. A zenekar egyik alapítója Ef Zámbó Öcsi, aki pedig a Bizottság egyik fő figurája volt, jó ideje pedig az Ef Zámbó Happy Dead Bandet nyomja. A harmadik fellépő Kiss Laci új projektje, a Kiss Llaci. Nem tudom, harminc éve mit hallgattam többet, Európa Kiadót vagy Bizottságot polimer kazettán. Polimer – ez is milyen jó zenekarnév lenne.

rap: Íróként hol találkozhatunk veled?

PK: Felköltöztem a hegyre, öröm minden nap, amit otthon tölthetek. De mivel most jelent meg a Nem a sajátod című kötetem, a Gombaszögi Nyári Táborban és az Ördögkatlan Fesztiválon (ráadásul ott a zenekarral és Keresztesi Jóskával) biztosan produkálom magam. (Interjúnk eredetileg a Magyar Narancs hetilap 2019. július 4-i számában jelent meg, most újraközöljük online - a szerk.) Vidéki könyvtárak nem mernek hívni.

rap: Mik a távolabbi terveid?

PK: Legyen távolabb. Havi kétszáz. Vagy legalább egyetlen olyan hónap.

rap: Kivel „peerformálnál” még közösen és mit?

PK: Jézussal a másodikat, mostanra biztos kipihente magát.

A Peerrel készült korábbi, kevésbé formabontó interjúnkat itt olvashatja:

„Most már nem fekhetek vissza"

Tizenöt év hallgatás után jelenik meg Peer Krisztián negyedik verseskötete, a 42, amiben egy szokatlan nyomdatechnológiai megoldásnak köszönhetően késsel kell felvágni a lapokat: csak így válnak olvashatóvá azok a gyászversek, amiket az után írt, hogy barátnője C típusú agyhártyagyulladásban meghalt. Mocsár Zsófia látványtervező rajzai a kötetbe is bekerültek.

Figyelmébe ajánljuk