- legát -
- legát - cikkei
Gyöngyhajú lány - megnéztük az Omega együttesről szóló kiállítást
Az úgynevezett városi múzeumokban kerülik a kockázatot.
A lehetőségek könyve
A rendszerváltás utáni Budapest történetének egyik legnagyobb felfedezése és legnagyobb botránya is a Belső-Erzsébetvároshoz fűződik.
Ütésváltás
„1981-ben alakult újjá a zenekar, és eleinte még úgy volt, hogy nem is King Crimson, hanem Discipline lesz. Végül aztán az a visszatérő album címe lett, a zenekarnév pedig megmaradt” – mesélte nemrég Tony Levin basszusgitáros a Narancsnak („Nem álldogálunk egy helyben”, 2018. június 21.), és kétségtelen, hogy a nyolcvanas évek elején a gitáros főnökön, Robert Fripp személyén kívül semmi nem emlékeztethette a rajongókat az 1975-ben megszűnt együttesre.
Virág a punknak
„Hé, punk! Hová mész azzal a virággal? Friscóba megyek, hogy beszálljak egy pszichedelikus bandába” – Frank Zappa 1968-ban írta a hippigúnyoló Flower Punk című dalt, amivel látnoknak bizonyult; tíz évvel később ugyanezekkel a sorokkal már egy másik világraszóló szubkultúra reprezentánsait tudta volna vérig sérteni, hiszen a punk védjegye nem holmi virágcsokor, szitár-, meg Hammond orgona futam volt.
Hans Holbein megüli a turult
A hetvenes évek elején vált köznévvé, egészen pontosan a külföldre utazás kulcsszavává az IBUSZ rövidítés. Ha például valaki olyan – ma már nem létező – egzotikus országokba utazott, mint cseszkó, keletnémet vagy jugó, úgyis „IBUSZ-szal ment”, ha csak röpke rokon- vagy városlátogatás volt a célja, mivel a monopolhelyzetben lévő utazási irodának még az ilyen kiruccanásokhoz is lehetett köze. Ennek nyomán sokan gondolhatják, hogy az IBUSZ valamiféle komcsi találmány volt 1956 leverését követően, már a konszolidáció jegyében.