Kiállítás

Hans Holbein megüli a turult

IBUSZ ...mert úton lenni jó!

  • - legát -
  • 2018. május 5.

Tranzit

A hetvenes évek elején vált köznévvé, egészen pontosan a külföldre utazás kulcsszavává az IBUSZ rövidítés. Ha például valaki olyan – ma már nem létező – egzotikus országokba utazott, mint cseszkó, keletnémet vagy jugó, úgyis „IBUSZ-szal ment”, ha csak röpke rokon- vagy városlátogatás volt a célja, mivel a monopolhelyzetben lévő utazási irodának még az ilyen kiruccanásokhoz is lehetett köze. Ennek nyomán sokan gondolhatják, hogy az IBUSZ valamiféle komcsi találmány volt 1956 leverését követően, már a konszolidáció jegyében.

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum új kiállítása természetesen minden efféle gondolatot megcáfol, de közben rá is tesz egy lapáttal, hiszen akkora retrózásban lehet részünk, hogy a berlini fal adja a másikat… De ne szaladjunk ennyire előre! Tudták azt, hogy háromféle IBUSZ létezett?

Az első 1902-ben alakult, akkor még úgy hívták, hogy Idegenforgalmi és Utazási Vállalat Rt. A 800 ezer koronás alaptőkével létrehozott cég volt az első olyan jelentős hazai utazási iroda, amely nemcsak néhány szállodával és vendéglővel, hanem a közlekedési szolgáltatókkal és mindenféle külföldi partnerekkel is szoros kapcsolatot ápolt. A vállalat az utazások szervezése mellett menetjegyirodákat működtetett, illetve a külföldiek ideutaztatását is intézte. A kiemelt kormányzati támogatást élvező vállalatnak sikerült Magyarországot bekapcsolnia a nemzetközi idegenforgalmi vérkeringésbe.

A cég Trianon után sem omlott össze, sőt a húszas évek közepétől fő feladatává vált, hogy a megtépázott országimázst az idegenforgalom révén helyreállítsa. Ennek jegyében szinte minden hatékony külföldi újítást lemásoltak és adaptáltak a hazai viszonyokra. Az 1925-ben bevezetett „3 nap Budapesten” nevezetű jegyfüzetük valóságos forradalmat robbantott ki; a pesti vonatjegy mellett szállodai kupont, étkezési utalványt, múzeumi és fürdőbelépőt tartalmazó bérlet hatalmas sikert aratott, s ezzel felszerelkezve egyre többen érkeztek külföldről a magyar fővárosba, köztük olyan turisták is – például britek és amerikaiak –, akiknek korábban Bécs volt a legkeletibb pont, ameddig elmerészkedtek.

Az „igazi” IBUSZ 1926-ban jött létre, amikor az Idegenforgalmi és Utazási Vállalatot összevonták a nála is nagyobb és sokoldalúbb Általános Beszerzési és Szállítási Részvénytársasággal. Az új cég neve az Idegenforgalmi Beszerzési Utazási és Szállítási Rt. (IBUSZ) lett, és már az alakulása idején is az egyik leggazdagabb és legjelentősebb hazai szolgáltató cégnek számított; több külföldi utazási irodát is birtokolt, és számos hazai vállalatban volt jelentős tulajdonrésze. Az akkori IBUSZ a könyvkiadástól, a menetrend szerint közlekedő buszjáratok üzemeltetésén át az egzotikus utazásokig gyakorlatilag az összes létező idegenforgalmi tevékenységben részt vett, s akciói révén váltak tömegessé Magyarországon a bel- és külföldi nyaralások, üdülések.

A háború előtti IBUSZ történetébe a kiállításon inkább a szöveges ismertetők révén nyerhetünk betekintést, de ennél is érdekesebbek azok az apróságok, amelyek kiegészítik a „nagyságos” vállalatról alkotott képet. Például az 1930-as évekből származó logópályázat művei, amelyek többségéről lesír a német birodalmi ihletettség, bár az alkotók minden bizonnyal turulnak mondták a sasnak is beillő címerállatot. A nagy madár, amely karmaiban a magyar címerrel került a logóra, az „IBUSZ Budapest” feliratú glóbusz igen jelentős részét kitakarta.

A kiállítás anyagának java persze már az államosított, szocialista IBUSZ harmadik, rendszerváltásig tartó korszakát idézi meg, bár ezt az időszakot is érdemes kettéosztani. Sokáig egyáltalán nem létezett külföldi kiutaztatás, az első ilyen programokat 1955-ben szervezték Csehszlovákiába, méghozzá konkrét eseményekre. „Egy ismerősöm magabiztosan be akart juttatni egy labdarúgómérkőzésre, de mivel ez sikertelenül járt, összeköttetéseit felhasználva a prágai bélyegkiállítást ajánlotta, amit örömmel elfogadtam” – mesélte egykor ifj. Bartók Béla, úgyhogy ennek fényében próbáljuk meg elképzelni, mekkora érdeklődés kísérhette 1956 tavaszán azt a bécsi kirándulást, amivel szintén egy focimeccsre lehetett kiutazni!

Az is kiderül, hogy ekkoriban, jobb híján, a sztálinvárosi építkezésre szerveztek társas­utat, de az is, hogy nem „vöröscsillagozták” össze a logót; az egy IBUSZ feliratú szárnyas földgömb lett, így mai szemmel az ellenzékiség csimborasszójának tűnik, hogy az új emblémába is átmentettek egy titkos turult.

A kiállítás leglátványosabb eleme az a három autóbuszmodell-utazóbőrönd installáció, amelyek az egyes korszakokat hivatottak megidézni, de érdemes odafigyelni például a hangos úti beszámolókra, amelyeket egy korhű autóbuszülésben hallgathatunk végig, s amelyek a látványos kiállítási tárgyaknál is hangsúlyosabban idézik fel az 1970-es, 1980-as évek IBUSZ-útjait – legyen szó felejthetetlen élményről vagy éppen totális abszurdról.

Jó példa erre az az NDK-utazásról szóló beszámoló, amelyből kiderül, hogy a magyar idegenvezető nem hagyta annyiban, hogy ehetetlen ételt szolgáltak fel: határozott fellépésének köszönhetően az összes utas kárpótlást kapott, egy poharat és egy Hans Holbein-képről készült reprodukciót. Ennél is szebb, hogy az utóbbit a megszólaló meg is őrizte, bár arra a legmerészebb álmában sem gondolt volna, hogy az negyven év múltán kiállítási tárggyá válhat.

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, megtekinthető szeptember 2-ig

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.