Könyv

A lehetőségek könyve

Ami látható, és ami láthatatlan – Erzsébetváros zsidó öröksége

  • - legát -
  • 2019. február 28.

Könyv

A rendszerváltás utáni Budapest történetének egyik legnagyobb felfedezése és legnagyobb botránya is a Belső-Erzsébetvároshoz fűződik.

Az elmúlt három évtized átgondolatlan ingatlanfejlesztéseit leginkább ez a városrész sínylette meg, miközben hatalmas sikert aratott; „bulinegyedként” a főváros legvonzóbb idegenforgalmi szenzációja lett. Ám ehhez pont az kellett, amit elpusztítani próbáltak: a lebontásra váró, a 2008-as válság miatt mégis túlélő épületek, mivel „miattuk” jöhettek létre azok a romkocsmák, amelyek a Belső-Erzsébetvárost az idegenforgalmisták – lassan nyomasztóvá váló – álomgyárává varázsolták.

Persze amikor a turisztikai szakelemek dobálóznak olyan kifejezésekkel, hogy Budapest a térség legvonzóbb „desztinációs célvárosa” és „dinamikusan növekszik a vendégéjszakák száma”, eszükbe nem jutna, hogy e siker mögött nem jó szemű vagy csak egyszerűen szerencsés üzletemberek állnak, hanem lelkes civilek. Akik energiáikat arra fordítják, hogy a városrésznek ne a haszonkulcsát keressék, hanem a szellemét. Azt a spirituszt, amitől a Belső-Erzsébetváros még így, megcsonkítva és mindenféle üzleti érdekeknek alárendelve is a legizgalmasabb fővárosi negyed.

Az Óvás! Egyesület immár 15 éve próbálja menteni a menthetőt, ők voltak az elsők, akik felhívták a figyelmet a városrész kivételes értékeire, védelmének teljes hiányára. Tiltakoznak és konferenciákat szerveznek; rendhagyó városnéző túrákat indítanak és honlapot szerkesztenek, nekik köszönhető, hogy megmenekült húsz, már bontásra ítélt épület.

Az Ami látható, és ami láthatatlanErzsébetváros zsidó öröksége című könyvet először öt évvel ezelőtt adta ki az egyesület, de akkor nem került kereskedelmi forgalomba. A hiánypótló kötet mostani, átdolgozott kiadását már meg lehet vásárolni, és csak ajánlani tudjuk mindenkinek, akit érdekel Budapest története, azon belül is „a történelmi zsidó negyed, anélkül is, hogy történetileg így nevezték volna” – ahogy Komoróczy Géza írja a kötet bevezetőjében, hozzátéve azt is, hogy „a zsidó negyedeknek világszerte van valami titkuk”. Nos, a Fejér Martin, Jávor István és Lábass Endre remek fotóival és archív képekkel gazdagon illusztrált kötet szerzőgárdája, Götz Eszter, Gyárfás Katalin, Ladányi János, Perczel Anna, Szegő Dóra, Toronyi Zsuzsanna ezt a titkot próbálja megfejteni – sikerrel. Megismerkedhetünk a negyed építőivel és építtetőivel; kereskedőivel és tanítóival; sztárjaival és áldozataival; az imaházakkal és a kocsmákkal; a mozikkal és az orfeumokkal. De nem csak a múlt mesebeli és tragikus epizódjai tárulnak fel, eljutunk a zsidó negyed ellentmondásos jelenébe is, amiről a kötet zárófejezetében ezt írja Ladányi János: „Most mégis úgy tűnik, hogy ez a városrész talán megújul. Talán képes lesz arra, hogy a gyökeresen megváltozott körülmények között sokak számára az otthonosság érzetét keltse.” Csak remélni tudjuk, hogy az idézett szövegből a harmadik kiadásban már hiányozni fog az a szó, hogy „talán”.

Szerk.: Török Gyöngyvér. Erzsébetvárosi Összevont Művelődési Központ Nonprofit Kft., 2018, 232 oldal, 4700 Ft. A könyv bemutatója február 6-án, 18 órakor lesz a Fuga – Budapesti Építészeti Központban.

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.