Könyv

A lehetőségek könyve

Ami látható, és ami láthatatlan – Erzsébetváros zsidó öröksége

  • - legát -
  • 2019. február 28.

Könyv

A rendszerváltás utáni Budapest történetének egyik legnagyobb felfedezése és legnagyobb botránya is a Belső-Erzsébetvároshoz fűződik.

Az elmúlt három évtized átgondolatlan ingatlanfejlesztéseit leginkább ez a városrész sínylette meg, miközben hatalmas sikert aratott; „bulinegyedként” a főváros legvonzóbb idegenforgalmi szenzációja lett. Ám ehhez pont az kellett, amit elpusztítani próbáltak: a lebontásra váró, a 2008-as válság miatt mégis túlélő épületek, mivel „miattuk” jöhettek létre azok a romkocsmák, amelyek a Belső-Erzsébetvárost az idegenforgalmisták – lassan nyomasztóvá váló – álomgyárává varázsolták.

Persze amikor a turisztikai szakelemek dobálóznak olyan kifejezésekkel, hogy Budapest a térség legvonzóbb „desztinációs célvárosa” és „dinamikusan növekszik a vendégéjszakák száma”, eszükbe nem jutna, hogy e siker mögött nem jó szemű vagy csak egyszerűen szerencsés üzletemberek állnak, hanem lelkes civilek. Akik energiáikat arra fordítják, hogy a városrésznek ne a haszonkulcsát keressék, hanem a szellemét. Azt a spirituszt, amitől a Belső-Erzsébetváros még így, megcsonkítva és mindenféle üzleti érdekeknek alárendelve is a legizgalmasabb fővárosi negyed.

Az Óvás! Egyesület immár 15 éve próbálja menteni a menthetőt, ők voltak az elsők, akik felhívták a figyelmet a városrész kivételes értékeire, védelmének teljes hiányára. Tiltakoznak és konferenciákat szerveznek; rendhagyó városnéző túrákat indítanak és honlapot szerkesztenek, nekik köszönhető, hogy megmenekült húsz, már bontásra ítélt épület.

Az Ami látható, és ami láthatatlanErzsébetváros zsidó öröksége című könyvet először öt évvel ezelőtt adta ki az egyesület, de akkor nem került kereskedelmi forgalomba. A hiánypótló kötet mostani, átdolgozott kiadását már meg lehet vásárolni, és csak ajánlani tudjuk mindenkinek, akit érdekel Budapest története, azon belül is „a történelmi zsidó negyed, anélkül is, hogy történetileg így nevezték volna” – ahogy Komoróczy Géza írja a kötet bevezetőjében, hozzátéve azt is, hogy „a zsidó negyedeknek világszerte van valami titkuk”. Nos, a Fejér Martin, Jávor István és Lábass Endre remek fotóival és archív képekkel gazdagon illusztrált kötet szerzőgárdája, Götz Eszter, Gyárfás Katalin, Ladányi János, Perczel Anna, Szegő Dóra, Toronyi Zsuzsanna ezt a titkot próbálja megfejteni – sikerrel. Megismerkedhetünk a negyed építőivel és építtetőivel; kereskedőivel és tanítóival; sztárjaival és áldozataival; az imaházakkal és a kocsmákkal; a mozikkal és az orfeumokkal. De nem csak a múlt mesebeli és tragikus epizódjai tárulnak fel, eljutunk a zsidó negyed ellentmondásos jelenébe is, amiről a kötet zárófejezetében ezt írja Ladányi János: „Most mégis úgy tűnik, hogy ez a városrész talán megújul. Talán képes lesz arra, hogy a gyökeresen megváltozott körülmények között sokak számára az otthonosság érzetét keltse.” Csak remélni tudjuk, hogy az idézett szövegből a harmadik kiadásban már hiányozni fog az a szó, hogy „talán”.

Szerk.: Török Gyöngyvér. Erzsébetvárosi Összevont Művelődési Központ Nonprofit Kft., 2018, 232 oldal, 4700 Ft. A könyv bemutatója február 6-án, 18 órakor lesz a Fuga – Budapesti Építészeti Központban.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.