Könyv

A lehetőségek könyve

Ami látható, és ami láthatatlan – Erzsébetváros zsidó öröksége

  • - legát -
  • 2019. február 28.

Könyv

A rendszerváltás utáni Budapest történetének egyik legnagyobb felfedezése és legnagyobb botránya is a Belső-Erzsébetvároshoz fűződik.

Az elmúlt három évtized átgondolatlan ingatlanfejlesztéseit leginkább ez a városrész sínylette meg, miközben hatalmas sikert aratott; „bulinegyedként” a főváros legvonzóbb idegenforgalmi szenzációja lett. Ám ehhez pont az kellett, amit elpusztítani próbáltak: a lebontásra váró, a 2008-as válság miatt mégis túlélő épületek, mivel „miattuk” jöhettek létre azok a romkocsmák, amelyek a Belső-Erzsébetvárost az idegenforgalmisták – lassan nyomasztóvá váló – álomgyárává varázsolták.

Persze amikor a turisztikai szakelemek dobálóznak olyan kifejezésekkel, hogy Budapest a térség legvonzóbb „desztinációs célvárosa” és „dinamikusan növekszik a vendégéjszakák száma”, eszükbe nem jutna, hogy e siker mögött nem jó szemű vagy csak egyszerűen szerencsés üzletemberek állnak, hanem lelkes civilek. Akik energiáikat arra fordítják, hogy a városrésznek ne a haszonkulcsát keressék, hanem a szellemét. Azt a spirituszt, amitől a Belső-Erzsébetváros még így, megcsonkítva és mindenféle üzleti érdekeknek alárendelve is a legizgalmasabb fővárosi negyed.

Az Óvás! Egyesület immár 15 éve próbálja menteni a menthetőt, ők voltak az elsők, akik felhívták a figyelmet a városrész kivételes értékeire, védelmének teljes hiányára. Tiltakoznak és konferenciákat szerveznek; rendhagyó városnéző túrákat indítanak és honlapot szerkesztenek, nekik köszönhető, hogy megmenekült húsz, már bontásra ítélt épület.

Az Ami látható, és ami láthatatlanErzsébetváros zsidó öröksége című könyvet először öt évvel ezelőtt adta ki az egyesület, de akkor nem került kereskedelmi forgalomba. A hiánypótló kötet mostani, átdolgozott kiadását már meg lehet vásárolni, és csak ajánlani tudjuk mindenkinek, akit érdekel Budapest története, azon belül is „a történelmi zsidó negyed, anélkül is, hogy történetileg így nevezték volna” – ahogy Komoróczy Géza írja a kötet bevezetőjében, hozzátéve azt is, hogy „a zsidó negyedeknek világszerte van valami titkuk”. Nos, a Fejér Martin, Jávor István és Lábass Endre remek fotóival és archív képekkel gazdagon illusztrált kötet szerzőgárdája, Götz Eszter, Gyárfás Katalin, Ladányi János, Perczel Anna, Szegő Dóra, Toronyi Zsuzsanna ezt a titkot próbálja megfejteni – sikerrel. Megismerkedhetünk a negyed építőivel és építtetőivel; kereskedőivel és tanítóival; sztárjaival és áldozataival; az imaházakkal és a kocsmákkal; a mozikkal és az orfeumokkal. De nem csak a múlt mesebeli és tragikus epizódjai tárulnak fel, eljutunk a zsidó negyed ellentmondásos jelenébe is, amiről a kötet zárófejezetében ezt írja Ladányi János: „Most mégis úgy tűnik, hogy ez a városrész talán megújul. Talán képes lesz arra, hogy a gyökeresen megváltozott körülmények között sokak számára az otthonosság érzetét keltse.” Csak remélni tudjuk, hogy az idézett szövegből a harmadik kiadásban már hiányozni fog az a szó, hogy „talán”.

Szerk.: Török Gyöngyvér. Erzsébetvárosi Összevont Művelődési Központ Nonprofit Kft., 2018, 232 oldal, 4700 Ft. A könyv bemutatója február 6-án, 18 órakor lesz a Fuga – Budapesti Építészeti Központban.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.