Bacsadi Zsófia

A hallgatag, szigorú tekintetű Etero (Eka Chavleishvili) élete az apró rutinok és visszafogott örömök köré szerveződik.

Csodálatos és kissé felesleges popkulturális metamorfózis tanúi lehetünk.

A viszonzatlan szerelemről szóló történetek gyakran inkább szánakozást és sajnálatot ébresztenek, ezzel szemben a szemmel láthatóan viszonzott, de beteljesületlen vonzalom mintha heroikusabbnak, megindítóbbnak tűnne a vásznon/képernyőn. Abban viszont megegyeznek, hogy jól tálalva édes kín nézni mindkettőt.

Bérgyilkos/kémfilmnek álcázott kapcsolati dráma: ez volt a 2005-es Mr. és Mrs. Smith koncepciója is.

Axel Danielson és Maximilien Van Aertryck egy másodéves filmszakos magabiztosságával magyarázzák el a mozgókép (illetve a kép, a rögzítés és a látás) problémáját kilencven percben.

Homoszociális tér. Ilyen terek az Észtország déli részén található apró fakunyhók, ahová Anna Hints gyengéd és első filmet meghazudtoló bölcsességet hordozó dokumentumfilmjét helyezi. Ezek a fakunyhók többfunkciós terek: lehet bennük izzadni, húst füstölni, gyereket szülni és gyógyulni is.

Izgalmas időszakban érkezik Marco Bellocchio drámája: ahogy egyre több abúzus, hatalommal való visszaélés kerül napvilágra, úgy nő a katolikus egyház elleni indulat is.

Mindent egyetlen lapra tesz fel az Apple, amikor új, kiváló brit hagyományokat követő krimisorozatát két markáns színész összhangjára bízza.

Nathan Fielder eddig főként a valóság határaival flörtölő agyament dokureality műfajában utazott, de legújabb (meta)fikciójával egészen új mélységekbe és magasságokba lép.

Mijazaki Hajao egész életművén végigvonul a veszteség és a gyermekkorral járó szorongások témája.

Több élete és több életműve is van: rendező, író, producer, iskolaalapító, felfedező és afféle alternatív minisztérium. Alább a 20. század e nagy hatású, szerfelett sikeres, ám sokfelől megvetett filmkészítőjének pályáját járjuk be. Egy-két év, és úgyis százéves lesz.