Tévésorozat

Ősök árnyai

Száz év magány

Kritika

A Száz év magány mintha egyenesen levetné magáról a filmet – pontosan ez volt Márquez szerzői szándéka.

Életében ellenállt a megfilmesítési ajánlatoknak, szerinte ugyanis a regény indázó, ismétlődésekre épülő szerkezetét (és nem utolsósorban gazdag nyelvezetét) egy másik médium képtelen volna megragadni. Regényt adaptálni persze sokféleképpen lehet; ragaszkodhatunk betű szerint az eredetihez vagy törekedhetünk az érzetek és a hangulat visszaadásához (ez nyilván a nehezített verzió). Márquez örökösei az író szkepszise ellenére belegyeztek, hogy a Netflix képernyőre ültesse a regényt; az eredmény pedig hűséges lett nemcsak a részletek és fordulatok visszaadását tekintve, hanem a kiváltott érzetek és hangulatok terén is. A stáb Kolumbiában spanyol nyelven forgatott, helyi színészekkel és latin-amerikai rendezőkkel. A regénybeli Macondo gazdag részletekkel és kézműves díszletekkel tárul elénk a maga gyönyörűségében és tragédiájában.

A Buendía család hét elátkozott generációjának története majdnem tökéletesen visszaadja a Száz év magány olvasásának élményét: a pillanatok alatt rohanó éveket, a buja, zsúfolt környezetet (legyen az a sötétzöld, fülledt mocsár vagy a gyarapodó Buendíák villája) lustán és szédelegve járja be a kamera tekintete, ahogy az olvasó képzelete is kalandozik az érzéki leírások nyomán.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.