Tévésorozat

Ősök árnyai

Száz év magány

Kritika

A Száz év magány mintha egyenesen levetné magáról a filmet – pontosan ez volt Márquez szerzői szándéka.

Életében ellenállt a megfilmesítési ajánlatoknak, szerinte ugyanis a regény indázó, ismétlődésekre épülő szerkezetét (és nem utolsósorban gazdag nyelvezetét) egy másik médium képtelen volna megragadni. Regényt adaptálni persze sokféleképpen lehet; ragaszkodhatunk betű szerint az eredetihez vagy törekedhetünk az érzetek és a hangulat visszaadásához (ez nyilván a nehezített verzió). Márquez örökösei az író szkepszise ellenére belegyeztek, hogy a Netflix képernyőre ültesse a regényt; az eredmény pedig hűséges lett nemcsak a részletek és fordulatok visszaadását tekintve, hanem a kiváltott érzetek és hangulatok terén is. A stáb Kolumbiában spanyol nyelven forgatott, helyi színészekkel és latin-amerikai rendezőkkel. A regénybeli Macondo gazdag részletekkel és kézműves díszletekkel tárul elénk a maga gyönyörűségében és tragédiájában.

A Buendía család hét elátkozott generációjának története majdnem tökéletesen visszaadja a Száz év magány olvasásának élményét: a pillanatok alatt rohanó éveket, a buja, zsúfolt környezetet (legyen az a sötétzöld, fülledt mocsár vagy a gyarapodó Buendíák villája) lustán és szédelegve járja be a kamera tekintete, ahogy az olvasó képzelete is kalandozik az érzéki leírások nyomán.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is. Munkássága középpontjában a normák, a hatalmi technológiák, a queer identitás, valamint a magánélet és az intimitás politikájának kérdései állnak.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Megbillenve

Eddig csak a fideszes médiagépezet és a kormányzati, állami propaganda folytatott lélektani hadviselést (is) Magyar Péter ellen, ám jó ideje működik ez már visszafele is – úgy tűnik, nem is hatástalanul.

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.