Film

Önként a vágóhídra

James Watkins: Szádra ne vedd

Kritika

Tényleg szükség volt Christian Tafdrup horror-szatírájának amerikai remake-jére?

A látogatás (2022) az a fajta film, amely egyszer is sok: lassan végignézni, ahogy a holland ragadozó házaspár játszik az étellel (a magukat halálba udvariaskodó dánok, Bjørn és Louise) és lassanként magának a civilizációnak a szövetét bontják le, nem gyenge idegzetűeknek való. Persze a perverz komédia csírája is megvolt a történetben; hajmeresztő, de mégsem teljesen életszerűtlen szituációk sorában bomlott ki, hogyan oltja ki az életösztönt a túlzott jólneveltség és konfliktuskerülés. A sztori külön bája, hogy a barbárság Európa szívében, derék, istenfélő európaiak között szabadul el, miközben a dánok és hollandok között tátongó kulturális szakadék komikusan kiszélesedik.

Az amerikai változatban James Watkins megőrzi az alapvető formulát, de kissé áthelyezi a hangsúlyokat, ami elvesz az eredeti kaján sötétségéből, de mélységet is kölcsönöz hőseinek. A kissé karót nyelt amerikai házaspár Ben (Scoot McNairy) és Louise (Mackenzie Davis) egy toszkán nyaraláson ismerkednek meg a felszabadult Paddyvel (James McAvoy) és Ciarával (Aisling Franciosi). Bár fiuk rendellenesen félénknek tűnik, ez nem szegi kedvüket, és olyan éhesen habzsolják az élet örömeit, hogy az egészen megszédíti a zsibbadt jenkiket. Kis habozás után el is fogadják meghívásukat vidéki házikójukba, valahová a ködös Albionba.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.