Iványi Zsófia

Tegnap volt szerencsém megtapasztalni egy kávézóban, hogy a dánoknak szeme se rebben, ha egy szénné tetovált, nagydarab fickó fekete szaténfűzőben és rózsaszín bakancsban, oldalán egy hatalmas kürttel beesik egy kapucsínóra.

A koppenhágai éjszakában nem árt óvatosnak lenni – na, nem a közbiztonsággal van a baj, az tökéletes, hanem a szemrevaló srácokat megragadó és a mellékhelyiségbe vonszoló, nem mellékesen modellkülsejű lányokkal szemben nehéz védekezni. Uraim, mielőtt lefoglalják a repülőjegyet, a saját érdekükben olvassanak tovább!

Rámenős csajok és félszeg pasik, fogkrémízű italok és rémületes halpüré, részeg biciklisták és még részegebb gyalogosok, no meg a nagy kérdés: hogyan válhatott a legyőzött ellenségeik koponyáját pohárként újrahasznosító vikingekből békés, szociálisan érzékeny, jóléti társadalmat kreáló népség? Koppenhága lakosságát közelről, a beépülés módszerével megfigyelve igyekszem megfejteni a talányt, és közben persze egyéb felfedezéseimről is számot adok.

Nemrég jelent meg a család szerkezetében és működésében beállt változásokat összegző, a folyamatok hátterét feltáró kötete, a Család 2.0. Az ELTE oktatójával családpolitikáról, a gyerekkor megszűnéséről és arról beszélgettünk, hogy egyre homályosabb, mitől számít valaki felnőttnek. Magyar Narancs: A kormány legutóbb az alaptörvénybe foglalta, hogy szerinte mi minősül családnak. Az sem izgatta különösebben, hogy az Alkotmánybíróság visszadobta a család fogalmának a házasságra és a szülő-gyerek kapcsolatra szűkítését. Ilyenre van példa más országban is?

Sorra nyílnak az alternatív kultúrára is figyelő, a művészetet nem csak kirakatbábunak tekintő közösségi és vendéglátóhelyek a fővárosban. Körképünkben arra voltunk kíváncsiak, kik, hogyan és miből működtetik ezeket.

Zenés-bábos pszichothriller 13 éves kortól: a dán írónő Semmi című, felkavaró regényét Quimby-dalokkal kísérve állították színpadra. Kritikusunk szerint félelmetes eredménnyel.

Most kerül a mozikba a legifjabb filmrendezőosztály szkeccsfilmje, a nyolc kis történetből összeálló Nekem Budapest. Négy rendezővel beszélgettünk a film születésének nem épp eszményi körülményeiről, a meglehetősen ingadozó színvonalról, és arról is, hogy szerintük miért rosszak a magyar filmek.

A közvélekedéssel ellentétben a legtöbb nőt nem idegen, hanem közeli ismerőse erőszakolja meg. A közelmúlt súlyos indiai esetei ürügyén a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) munkatársával nemi erőszakkal kapcsolatos tévhitekről, a magyar joggyakorlat hiányosságairól és arról is beszélgettünk, hogy meg lehet-e erőszakolni egy nőt, ha szűk farmert visel.