Pite, kutya, zaklatás - A vadászat

  • Iványi Zsófia
  • 2013. március 14.

Film

Skandináv drámában olyan a kutya, mint slasher horrorban a csinibaba: abban a pillanatban, hogy megjelenik a vásznon, tudni lehet, hogy előbb-utóbb erőszakos halált hal. Thomas Vintenberg most is a tizenöt évvel ezelőtti nagy (és ez idáig egyetlen) sikere, a Születésnap jól bevált alkotóelemeit (kisközösség, pedofília, kézikamera) keverte újra, csak egy kicsit másképp. A Dogma-mozgalom nyitófilmjében azért vált a főhős kitaszítottá, mert a családi ünnep vidám résztvevőinek elmesélte, hogyan molesztálta őt és a húgát az apjuk gyerekkorukban.Hasonló módon és sebességgel válik leprássá, megvetendő (és megverendő) idegenné a Vadászat főszereplője. A különbség mindössze annyi, hogy itt őt vádolják meg azzal, hogy szexuálisan zaklatott egy kislányt.


A film kevés meglepetést tartogat, hovatovább klisékből építkezik. Ennek ellenére - vagy tán épp azért, mert az újítási szándék nyomasztó terhét lerázva magáról óriási figyelmet fordíthat a legapróbb részletekre is - igen nagyot üt. A mostanában kissé agyonhájpolt Mads Mikkelsen fantasztikusan adja az igaztalanul megvádolt szerencsétlent, a hangsúly azonban mégsem az ő nyomorán, hanem a falkaösztön döbbenetes erején és hatásán van. Hiába a jóléti társadalom, a dizájnbútorok meg a tökéletesen kerekre sütött fahéjas almáspiték, ha a csapat egyik tagja lesérül (lett légyen bármily nagy becsben tartva is korábban), a többi azonnal magára hagyja, kiközösíti, és erőfitogtatás céljából random módon zaklatja. És még örülhet, ha nem tépik szét élve.

Forgalmazza a Vertigo Média

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.