Legát Tibor
Legát Tibor cikkei
5-ös metró: a szentendrei HÉV átnevezésének voltak előzményei
Igaz, az elődök nagyobb szerénységről tettek tanúbizonyságot.
Humor és horror
A színháztörténet nagy igazságtalansága, hogy kizárólag azokról a színészekről lehet hiteles képe az utókornak, akikről film- vagy tévéfelvétel készült. Hiába van Blaha Lujzáról vagy Jászai Mariról közterület elnevezve, ha alakjuk csak néhány, ma már viccesnek tűnő felvételen látható.
Temetői járat
A villamosbarát szót nem érti az értelmező szótár, pedig ugyanarra a rugóra jár, mint a kertbarát, a sportbarát.
Itt járt Pudovkin
Majd’ fél évszázada kellett volna megjelennie a tavaly boltokba került interjúkötetének. Az Így filmeztünk című könyvben a magyar film 1945–1962 közötti időszakára emlékeznek rendezők és „rendészek”, mivel az alkotók mellett azok a pártemberek is megszólalnak, akik élet-halál urai voltak a filmgyárban.
Tetőző ifjúsági probléma - Huligánok a Balatonnál
A szocializmus éveit végigkísérte a balatoni autóstop, de arra csak az idősebbek emlékezhetnek, hogy a kádári konszolidáció hajnalán országos ügyet csináltak belőle.
Pribéknek álló újságírók: a Magyar Sajtókamara dicstelen története
Nyolcvan éve kezdte meg működését az Országos Magyar Sajtókamara. Alapítását az az 1938-as törvény írta elő, amelyet első zsidótörvényként említenek a történelemkönyvek.
Jászberényben nem sokat lacafacázott a Fidesz: külön munkacsoport ellenőrzi a sajtót
Sajtószabadság a NER-módra.
„Korábban egy családot kivégzett” - Pokol a szegedi Paprika utcában
1961. április 25-én Szeged külvárosában öt embert, köztük egy húsz hónapos csecsemőt gyilkoltak meg különös kegyetlenséggel. A gyilkos sem haragosa, sem ellensége nem volt az áldozatoknak, még csak nem is a haszonszerzés motiválta.
„Zsidók csak olyan arányban vehetők fel…”
Nyolcvan éve kezdte meg működését az Országos Magyar Sajtókamara. Alapítását az az 1938-as törvény írta elő, amit első zsidótörvényként említenek a történelemkönyvek.
A Jászság nagyhatalmú fideszes ura: hogy lett érinthetetlen Pócs János?
A Budapesttől alig több mint 100 kilométerre fekvő város nevét nem a termálfürdő vagy az itt található műemlékek tették nevezetessé az elmúlt években, hanem országgyűlési képviselője, akit a megnyilvánulásai miatt többször is lemondásra szólítottak fel. Pócs János hatalma mégis megingathatatlannak látszik. A város fejlődése töretlen – legalábbis a helyi sajtó szerint.