Bujdosó János hét év után készítette el triójával a második lemezét. Noha tehetségét nem vitatja senki, úgy tűnik, hogy esélye sincs arra, hogy például az NKA-tól támogatást kapjon; ahogy 2012-ben az első albumot, úgy ezt a mostanit is közösségi finanszírozással tudták kiadni. A National Amnesia Insitiute című lemez mellett az interjúban szó esik a roma identitásról, a NER-kompatibilis zenekarokról, a bicskei menkülttáborról és arról is, hogy Bujdosó hogyan lett az Európa Kiadó gitárosa.
Egy rövid részlet Legát Tibor interjújából:
Magyar Narancs: Hogyan lehet ma közösségi finanszírozásból lemezt készíteni Magyarországon?
Bujdosó János: 2012-ben ez újdonságnak számított, de most már olyan állapotok vannak, hogy jobb híján egyre többen kérnek: zenekarok, társulatok, szerkesztőségek… Nálunk nem volt semmi különösebb felhajtás. Kiírtam a facebookra, hogy „adjatok minél több pénzt”, volt egy bankszámlaszám, és küldtek. Ahhoz képest elég hamar összejött a szükséges összeg – félmillió forint –, hogy a bejegyzést csak kétszer vagy háromszor osztottam meg: idén márciusban meg nyáron.
|
MN: Miért nem pályáztál?
BJ: Mert nincs értelme. Régebben többször pályáztam, de soha nem kaptam semmit az NKA-tól. Az elmúlt években sok tízezer forintom ment el nevezési díjra.
MN: Összefüggésben lehet ez azzal, hogy ellenzéki tüntetéseken szerepelsz?
BJ: Én innen nem tudom eldönteni, hogy van-e összefüggés az ellenzéki szerepvállalás és a sikertelen pályázatok között, de azt azért lehet látni, hogy általában milyen dolgok nyernek… Nem tudom, hogy létezik-e feketelista, de az biztos, hogy nem az olyan típusú dolgok szoktak nyerni, mint amilyet például én csinálok. Azt látom, hogy általában azok nyernek, akik egyébként a piacról is meg tudnának élni, de ez a szocik alatt is így volt. Az új elem annyi, hogy most kizárólag azokat támogatják, akik szerintük vagy „hazafiasak”, vagy ezt a bárgyú, optimista NER-kompatibilis hangulatot képviselik. Egyébként vannak köztük olyanok is, akik „alternatívnak” nevezik magukat.
A Magyar Narancs karácsonyi 124 oldalas giga-mega száma - Vitray Tamással a címlapon -szerdától kapható az újságárusoknál, illetve itt fizethet elő rá.
Karácsonyi rebellió Nyomtatott újságot olvasni luxus. Nem annyiban áll csak, hogy végig görgetsz a harsány címeken, s adott esetben rákattintasz egy tízmondatos közlésre. Ajándékozz magadnak és környezetednek némi könnyen elérhető luxust a Magyar Narancs karácsonyi dupla számával! Mert az tele van minden jóval, de főként egy rakás át- és továbbgondolásra érdemes újságcikkel.
Olyan emberek adtak interjút a karácsonyi Magyar Narancsnak, mint Komoróczy Géza, aki a birodalmak bukásáról értekezik, John Savage meg arról, hogy milyen volt szőkesége. Babarczy Eszter, Stephen Fry, Bujdosó János vagy éppenséggel Vattay Gábor fizikus is elmondja a magét. Lapozzon bele velünk a New York Times lamúrrovatába! És ha folytatnánk ezt a felsorolást, soha nem érnénk a lap aljára: amit felsoroltunk, az csak a jéghegy csúcsa. Egyáltalán, vegyen pár karácsonyi Magyar Narancsot magának és a szeretteinek, mert a gondolkodás, a kényelem, az odafigyelés manapság a legnagyobb luxus!
|