"Régebben többször pályáztam, de soha nem kaptam semmit az NKA-tól"

Zene

Karácsonyi lapszámunkban az egyik legjobb magyar gitárossal is beszélgettünk.

Bujdosó János hét év után készítette el triójával a második lemezét. Noha tehetségét nem vitatja senki, úgy tűnik, hogy esélye sincs arra, hogy például az NKA-tól támogatást kapjon; ahogy 2012-ben az első albumot, úgy ezt a mostanit is közösségi finanszírozással tudták kiadni. A National Amnesia Insitiute című lemez mellett az  interjúban szó esik a roma identitásról, a NER-kompatibilis zenekarokról, a bicskei menkülttáborról és arról is, hogy Bujdosó hogyan lett az Európa Kiadó gitárosa.

Egy rövid részlet Legát Tibor interjújából:

Magyar Narancs: Hogyan lehet ma közösségi finanszírozásból lemezt készíteni Magyarországon?

Bujdosó János: 2012-ben ez újdonságnak számított, de most már olyan állapotok vannak, hogy jobb híján egyre többen kérnek: zenekarok, társulatok, szerkesztőségek… Nálunk nem volt semmi különösebb felhajtás. Kiírtam a facebookra, hogy „adjatok minél több pénzt”, volt egy bankszámlaszám, és küldtek. Ahhoz képest elég hamar összejött a szükséges összeg – félmillió forint –,  hogy a bejegyzést csak kétszer vagy háromszor osztottam meg: idén márciusban meg nyáron.

false

 

Fotó: Németh Dániel

MN: Miért nem pályáztál?

BJ: Mert nincs értelme. Régebben többször pályáztam, de soha nem kaptam semmit az NKA-tól. Az elmúlt években sok tízezer forintom ment el nevezési díjra.

MN: Összefüggésben lehet ez azzal, hogy ellenzéki tüntetéseken szerepelsz?

BJ: Én innen nem tudom eldönteni, hogy van-e összefüggés az ellenzéki szerepvállalás és a sikertelen pályázatok között, de azt azért lehet látni, hogy általában milyen dolgok nyernek… Nem tudom, hogy létezik-e feketelista, de az biztos, hogy nem az olyan típusú dolgok szoktak nyerni, mint amilyet például én csinálok. Azt látom, hogy általában azok nyernek, akik egyébként a piacról is meg tudnának élni, de ez a szocik alatt is így volt. Az új elem annyi, hogy most kizárólag azokat támogatják, akik szerintük vagy „hazafiasak”, vagy ezt a bárgyú, optimista NER-kompatibilis hangulatot képviselik. Egyébként vannak köztük olyanok is, akik „alternatívnak” nevezik magukat.

A Magyar Narancs karácsonyi 124 oldalas giga-mega száma - Vitray Tamással a címlapon -szerdától kapható az újságárusoknál, illetve itt fizethet elő rá.

Karácsonyi rebellió

Nyomtatott újságot olvasni luxus. Nem annyiban áll csak, hogy végig görgetsz a harsány címeken, s adott esetben rákattintasz egy tízmondatos közlésre. Ajándékozz magadnak és környezetednek némi könnyen elérhető luxust a Magyar Narancs karácsonyi dupla számával!

Mert az tele van minden jóval, de főként egy rakás át- és továbbgondolásra érdemes újságcikkel.

  • Vitray Tamás életműinterjújában a holocausttól jutunk el a népszerűség csúcsaiig, és hetvenes évek budapesti éjszakájának erotikájáig.
  • Kitudhatjuk az ellenzék mélyen őrzött, vagy éppen ellenkezőleg napnál is világosabb titkait.
  • S módunk nyílik megismerkedni a Putyilov gyár trolljaival: így dolgoznak Putyin elvtárs seregei.
  • Nem mellesleg azt is megtudjuk, hogy mi vár Németországra Angela Merkel után.
  • Tekintsük át együtt a magyar ifjúságügy helyzetét, s ha már itt tartunk, az sem piskóta, amit Tamás Gáspár Miklósle mer írni a mai fiatalokról szóló esszéjében: ilyet a múlt század hatvanas éveinek galeri- és farmernadrág-vitája óta biztosan nem olvastunk!

Olyan emberek adtak interjút a karácsonyi Magyar Narancsnak, mint Komoróczy Géza, aki a birodalmak bukásáról értekezikJohn Savage meg arról, hogy milyen volt szőkesége. Babarczy Eszter, Stephen Fry, Bujdosó János vagy éppenséggel Vattay Gábor fizikus is elmondja a magét. Lapozzon bele velünk a New York Times lamúrrovatába!

És ha folytatnánk ezt a felsorolást, soha nem érnénk a lap aljára: amit felsoroltunk, az csak a jéghegy csúcsa. Egyáltalán, vegyen pár karácsonyi Magyar Narancsot magának és a szeretteinek, mert a gondolkodás, a kényelem, az odafigyelés manapság a legnagyobb luxus!

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.