Koncz Zsuzsa a Narancsnak: „Most is aktuális a Majomország”

Sorköz

Az énekesnőt a több mint 40 évig dobozban maradt Weöres Sándor versmegzenésítésről kérdeztük.

Nemrég jelent Koncz Zsuzsa Így volt szép című dupla cd-válogatása 39 jól ismert dallal, az énekesnő több mint ötven éves pályafutását nyomon követve az 1966-os Rohan az időtől a 2016-os Sírva vígad a magyarig.

De a lemezen van még egy dal, egy kiadatlan felvétel a hetvenes évek közepéről: Bródy János Weöres Sándor Majomország című versét zenésítette meg. Koncz Zsuzsával arról beszélgettünk, hogy mi volt az oka, hogy ez a szám több mint negyven évig dobozban maradt.

Magyar Narancs: Mikor készült a feldolgozás?

Koncz Zsuzsa: Ezt pontosan csak a zeneszerző, Bródy János tudná megmondani. Én már arra sem emlékszem, hogy az 1974-es Gyerekjátékok vagy az 1975-ös Kertész leszek című albumra íródott-e eredetileg. A Gyerekjátékokról tudni kell, hogy közvetlenül a Jelbeszéd botrány után készült (az 1973-as lemezt megjelenése után betiltották és rövid időn belül kivonták a forgalomból , és csak 1983-ben jelenhetett meg – L.T.), talán ezzel akarta a lemezgyár a rajongókat kiszolgálni. Egy évvel később a Kertész leszek volt az első verslemezem, úgyhogy arra is készülhetett… Egyébként megkérdeztem Bródyt, és ő sem tudja, hogy melyikről lehet szó.

MN: A vers annak idején Latinovits Zoltán előadásában vált közismertté. Mi volt előbb, a dal vagy a híres szavalat?

KZS: Bródy is Latinovits előadásában ismerte meg a verset, és utána írt hozzá zenét.

MN: Mi volt az oka, hogy nem jelent meg?

KZS: Igaz, hogy akkoriban nagyon figyelték, hogy mit csinálunk, és lehet, hogy nem tetszett az illetékeseknek a Majomország, de nem hinném, hogy direkt kicenzúrázták volna. Volt akkoriban két hasonló, kicsit „ragtime”-os zenei kíséretű dalom, a Nem tudtam azt kérem és a Rég elmúltam 60 éves, de mivel a verset nagyon szerettem, úgy gondoltam, hogy rendben, csináljuk meg így… Végül egyáltalán nem nem bántam, hogy nem jelent meg. De Bródy János olyan ember, aki nem hagy veszni egy hangjegyet sem, a Ráadás című lemezén hallható a Majomország ihlette Birkaország című szám, és ennek ugyanaz a zenéje. Úgyhogy nem veszett el a dal.

Weöres Sándor - Majomország

Uploaded by György Kapuváry on 2013-03-17.

MN: De miért van az Így volt szép című albumon?

KZS: Amikor összeállítottuk a lemezt, előkerült több kiadatlan felvétel. Ezek közül választottam ki a Majomországot, már csak a dolog pikantériája miatt. Annak idején a dalokban bújtatottak voltak az üzenetek és ez nemcsak a Bródy szövegekre volt igaz, Weöres Sándor versére is, hiszen így kezdődik: „Jaj, de messze Majomország…”, pedig egy frászt van messze. A színpadon el szoktam mondani, hogy a jó versnek megvan az a jó tulajdonsága, hogy nem évül el, tehát azért került a versmegzenésítés a lemezre, mert úgy gondolom, hogy az idő múlása nem ártott neki, a Majomország most is aktuális.

(Nyitókép: Módos Gábor felvétele)

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

A kék ég felettünk

Jobb hangversenyt elképzelni sem tudtunk volna Kurtág György 100. születésnapján: a koncert nemcsak muzsikusokat, hanem mindenféle jelességeket és a széles közönséget is a Müpába vonzotta, megközelíthetővé tette Kurtág György életművét, miközben miniatűröket és nagyobb műveket, a pianínótól a nagyzenekarig mindent felsorakoztatott. Meg egy világsztárt.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.