Az alkotás és a kutatás szabadságának minden állami korlátozását elutasítjuk

Sorköz

Csütörtökön kezdődik a XV. Szépíró Fesztivál a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Czinki Ferenc alelnököt kérdeztük.

Magyar Narancs: Mit kell tudni a Szépíró Fesztiválról?

Czinki Ferenc: Minden évben igyekszünk legalább egy, de inkább két fesztivált rendezni. A december 12-13-i esemény a második 2019-ben, egyúttal arra is remek alkalom, hogy találkozzunk, beszélgessünk egymással, és lezárjuk az idei év munkáját.

MN: Mitől különleges a mostani fesztivál?

CF: Az elmúlt másfél évben azon voltunk, hogy a nemzetközi kapcsolatokra is fókuszáljunk, a társaság minél több pályázatban, projektben vegyen részt. Ennek nyomán rendeztük meg ősszel a balti költők fesztiválját, a Baltic Poetry-t, és úgy döntöttünk, hogy az év végi eseményen is lesz nemzetközi nap: december 12-én Az Egymás mellett élés vs szomszédság a kelet-közép-európai irodalmi életben című programon mások mellett Iskra Geshoka macedón költő, és Igor Coko szerb fotográfus is bemutatkozik.

A program apropója, hogy a macedón és a szerb partnerekkel vettünk részt az Alianz Kulturstiftung  Neighbors elnevezésű kultúratámogató pályázatán, amit kifejezetten a nemzetközi kapcsolatok bővítésére írtak ki. De aznap rendezünk egy műfordítói kerekasztal-beszélgetést is Kisnyelvek a nagyvilágban? címmel, illetve bemutatkozik nemrég alakult nagyváradi Szépíró Kör a Várad folyóirat lapbemutató műsorával. Hangsúlyoznám, hogy utóbbi időszakban nagyon sok energiát fordítottunk, hogy országszerte és határon túl is ilyen körök alakuljanak.

MN: Mi lesz a második nap?

CF: Először a mesehős-sorsokat gondolja tovább Karafiáth Orsolya, Kerékgyártó István és Darvasi László, majd Spiró György önálló humoreszkjét mutatja be, de lesznek felolvasások (Csutak Gabi, Kiss Noémi, Bajtai András, Garaczi László és Hartay Csaba), Ujj Zsuzsi pedig Darvas Kristóffal lép fel.

Ujj Zsuzsi és Darvas Kristóf /Kisüzem, 2019 02

null

MN: Tegnap viszont egész más fellépés volt a Madách téren. Mi a Szépírók Társaságának álláspontja az azóta már finomított kulturális törvényjavaslattal kapcsolatban?

CF: Hétfőn adtunk ki egy közleményt a kultúrpolitikai törvénytervezettel kapcsolatban, amelyben az alkotás és a kutatás szabadságának minden állami korlátozását elutasítjuk, de azt mi sem tudjuk, hogy a hétfői tüntetésnek, illetve a törvény elleni egyéb tiltakozásoknak milyen eredménye lesz. A jelenlegi kultúrpolitika rengeteg üggyel bombázza a közvéleményt, és rengeteg ügyben történnek megmozdulások, megszólalások, aláírásgyűjtések. Mi általában a tagságra hagyjuk, hogy milyen egyéni véleményeket vállalnak, és csak olyan pillanatokban szólalunk meg a társaság nevében, ha az a teljes magyar kultúrpolitikát érinti. Úgy véljük, hogy a mostani törvénymódosítás mindenképp ilyen.

false

 

Fotó: Legát Tibor

MN: Ez az oka annak is, hogy amikor a Petőfi Irodalmi Múzeum élén megtörtént vezetőváltás, a Szépírók Társasága szervezetként nem tiltakozott? Sőt a mostani fesztivál helyszíne is a PIM.

CF: Amikor szakmai pletykaként Takaró Mihály neve felmerült, akkor az irodalmi életből elsők között tiltakoztunk, viszont onnantól kezdve, hogy a jelenlegi igazgató pályázata beérkezett és ezt kinevezése követte, mi maradéktalanul betartjuk a demokrácia játékszabályait. Tehát ha egy intézmény élére új vezetőt neveznek ki, akkor felvesszük vele a kapcsolatot, és a párbeszédre törekszünk.

A PIM-et a magyar irodalom mindenkori otthonának tartjuk – és ez teljesen független a igazgató személyétől. Ennél fontosabb, hogy szolidárisak legyünk az irodalmi hagyományainkkal, az értékekkel, amelyek ott vannak, nem beszélve azokról a szakemberekről, akik a múzeum dolgozói, és nagyban segítik a munkákat. Kíváncsian várjuk, hogy jövőre mi történik, amikor aktívabb lesz az új igazgató, és kibontja az elképzeléseit. Az biztos, hogy ha olyan jelenséget látunk, ami ami a demokráciával, a demokratikus értékekkel nem egyeztethető össze, akkor mindenképp hallatjuk a hangunkat.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.