Magyar Narancs: Mit kell tudni a Szépíró Fesztiválról?
Czinki Ferenc: Minden évben igyekszünk legalább egy, de inkább két fesztivált rendezni. A december 12-13-i esemény a második 2019-ben, egyúttal arra is remek alkalom, hogy találkozzunk, beszélgessünk egymással, és lezárjuk az idei év munkáját.
MN: Mitől különleges a mostani fesztivál?
CF: Az elmúlt másfél évben azon voltunk, hogy a nemzetközi kapcsolatokra is fókuszáljunk, a társaság minél több pályázatban, projektben vegyen részt. Ennek nyomán rendeztük meg ősszel a balti költők fesztiválját, a Baltic Poetry-t, és úgy döntöttünk, hogy az év végi eseményen is lesz nemzetközi nap: december 12-én Az Egymás mellett élés vs szomszédság a kelet-közép-európai irodalmi életben című programon mások mellett Iskra Geshoka macedón költő, és Igor Coko szerb fotográfus is bemutatkozik.
A program apropója, hogy a macedón és a szerb partnerekkel vettünk részt az Alianz Kulturstiftung Neighbors elnevezésű kultúratámogató pályázatán, amit kifejezetten a nemzetközi kapcsolatok bővítésére írtak ki. De aznap rendezünk egy műfordítói kerekasztal-beszélgetést is Kisnyelvek a nagyvilágban? címmel, illetve bemutatkozik nemrég alakult nagyváradi Szépíró Kör a Várad folyóirat lapbemutató műsorával. Hangsúlyoznám, hogy utóbbi időszakban nagyon sok energiát fordítottunk, hogy országszerte és határon túl is ilyen körök alakuljanak.
MN: Mi lesz a második nap?
CF: Először a mesehős-sorsokat gondolja tovább Karafiáth Orsolya, Kerékgyártó István és Darvasi László, majd Spiró György önálló humoreszkjét mutatja be, de lesznek felolvasások (Csutak Gabi, Kiss Noémi, Bajtai András, Garaczi László és Hartay Csaba), Ujj Zsuzsi pedig Darvas Kristóffal lép fel.
Ujj Zsuzsi és Darvas Kristóf /Kisüzem, 2019 02
null
MN: Tegnap viszont egész más fellépés volt a Madách téren. Mi a Szépírók Társaságának álláspontja az azóta már finomított kulturális törvényjavaslattal kapcsolatban?
CF: Hétfőn adtunk ki egy közleményt a kultúrpolitikai törvénytervezettel kapcsolatban, amelyben az alkotás és a kutatás szabadságának minden állami korlátozását elutasítjuk, de azt mi sem tudjuk, hogy a hétfői tüntetésnek, illetve a törvény elleni egyéb tiltakozásoknak milyen eredménye lesz. A jelenlegi kultúrpolitika rengeteg üggyel bombázza a közvéleményt, és rengeteg ügyben történnek megmozdulások, megszólalások, aláírásgyűjtések. Mi általában a tagságra hagyjuk, hogy milyen egyéni véleményeket vállalnak, és csak olyan pillanatokban szólalunk meg a társaság nevében, ha az a teljes magyar kultúrpolitikát érinti. Úgy véljük, hogy a mostani törvénymódosítás mindenképp ilyen.
| ||
MN: Ez az oka annak is, hogy amikor a Petőfi Irodalmi Múzeum élén megtörtént vezetőváltás, a Szépírók Társasága szervezetként nem tiltakozott? Sőt a mostani fesztivál helyszíne is a PIM.
CF: Amikor szakmai pletykaként Takaró Mihály neve felmerült, akkor az irodalmi életből elsők között tiltakoztunk, viszont onnantól kezdve, hogy a jelenlegi igazgató pályázata beérkezett és ezt kinevezése követte, mi maradéktalanul betartjuk a demokrácia játékszabályait. Tehát ha egy intézmény élére új vezetőt neveznek ki, akkor felvesszük vele a kapcsolatot, és a párbeszédre törekszünk.
A PIM-et a magyar irodalom mindenkori otthonának tartjuk – és ez teljesen független a igazgató személyétől. Ennél fontosabb, hogy szolidárisak legyünk az irodalmi hagyományainkkal, az értékekkel, amelyek ott vannak, nem beszélve azokról a szakemberekről, akik a múzeum dolgozói, és nagyban segítik a munkákat. Kíváncsian várjuk, hogy jövőre mi történik, amikor aktívabb lesz az új igazgató, és kibontja az elképzeléseit. Az biztos, hogy ha olyan jelenséget látunk, ami ami a demokráciával, a demokratikus értékekkel nem egyeztethető össze, akkor mindenképp hallatjuk a hangunkat.
