Így indult a Latabárok évszázados karrierje

Színház

Valószínűleg nincs a világon még egy olyan család, amelynek tagjai már hat generáció óta színészkednek. A Latabárok 1831 óta állnak a színpadon, volt köztük zseni, epizodista és dilettáns.

Legfrissebb lapszámunkban felidézzük a legendás színészcsalád lassan 200 éves történetét, kiderül az is, hogy Latabár név azért még nem volt a siker garanciája. Részlet a cikkből:

A „dinasztia-alapító” Latabár Endre 1811-ben, Kiskunhalason (akkor: Halas) született – eredetileg András keresztnévvel – egy olyan családba, melynek nemesi rangja kétes eredetű, de anyagi helyzete átlagon felüli volt. A debreceni református kollégiumban tanult, jogi pályára készült, ám 20 évesen hátat fordított a biztos jövőnek, beállt az akkoriban igen népszerű Kilényi Dávid színtársulatba, és megkezdte színházi karrierjét.

Bessenyei Ferenc és Latabár Kálmán egy 1961-es mulatságon

Bessenyei Ferenc és Latabár Kálmán egy 1961-es mulatságon

Fotó: Fortepan/Kotnyek Antal

Fia elmondása szerint a pályamódosítás előzménye az volt, hogy Latabár Endre egy vadászaton véletlenül lelőtt egy parasztasszonyt, és ezért kellett otthonról elmenekülnie, bár ennél valamivel életszerűbb, hogy az ifjút már debreceni diákévei alatt megbabonázta a színjátszás, miközben apjával anyagi természetű nézeteltérései voltak. A legenda szerint Lavotta János tanította hegedülni, kár, hogy a híres cigányprímás már nem élt, amikor Latabár Debrecenben volt…

Annyi biztos, hogy valahogy megtanult zenélni, és húszévesen valóban elhagyta a családját. Kilényi 1831-ben másodtenorként szerződtette társulatához, Miskolcon mutatkozott be, művészetét elsősorban énekesként értékelték. A Honművész 1833. július 18-án megjelent kritikája szerint a Csörgősapka című darabban „Sofranónak a személyét Latabár nemhogy jól nem adta, hanem valóban az egészre sűrű homályt boríta”, ám azt is megjegyzik, hogy a „vigyázatlan” ifjút kizárólag „az énekek következésében érdemesítették e fő szerepre”.

Szondy Biri és Latabár Kálmán 1939-ben

Szondy Biri és Latabár Kálmán 1939-ben

Fotó: Fortepan/Új Nemzedék napilap

 

Noha a későbbi kritikákban komikus szerepeit is méltatják, a legnagyobb sikereit Almaviva grófként A sevillai borbélyban és Pollioneként a Normában aratta. De hiába volt több hangszeren is játszó, tehetséges énekes, azzal egyáltalán nem törődött, hogy vigyázzon magára. Hét évig fújta teli torokból, nem csoda, hogy 1838-ra elhasználódtak a hangszálai, bár ő nem adta fel.

A továbbiakból kiderül, hogyan lett Latabár Endréből színigazgató, hogyan alakult a család további sorsa, megismerhetünk remek és pocsék, példás és züllött Latabárokat, és cikkünkből az is kiderül, miért Latabár Kálmán lett dinasztia a legismertebb tagja.

A teljes cikk a Magyar Narancs 2019. január 9-i lapszámában olvasható. Ha előfizetne az újságra, itt megteheti.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Fideszes nagymenőknek is feladhatja a leckét a választókerületek átvariálása

Egy miniszter, egy miniszterhelyettes, valamint a kormányszóvivő számára is új feladat lesz megnyernie a körzetét Pest megyében, amennyiben jelöltek lesznek 2026-ban is. Az pedig egyáltalán nem biztos, hogy az ellenzéket akkora csapás érheti, mint elsőre látszik. Megvizsgáltuk a fővárostól északra eső, a Fidesz által átrajzolni tervezett választókerületek helyzetét.