Így indult a Latabárok évszázados karrierje

Színház

Valószínűleg nincs a világon még egy olyan család, amelynek tagjai már hat generáció óta színészkednek. A Latabárok 1831 óta állnak a színpadon, volt köztük zseni, epizodista és dilettáns.

Legfrissebb lapszámunkban felidézzük a legendás színészcsalád lassan 200 éves történetét, kiderül az is, hogy Latabár név azért még nem volt a siker garanciája. Részlet a cikkből:

A „dinasztia-alapító” Latabár Endre 1811-ben, Kiskunhalason (akkor: Halas) született – eredetileg András keresztnévvel – egy olyan családba, melynek nemesi rangja kétes eredetű, de anyagi helyzete átlagon felüli volt. A debreceni református kollégiumban tanult, jogi pályára készült, ám 20 évesen hátat fordított a biztos jövőnek, beállt az akkoriban igen népszerű Kilényi Dávid színtársulatba, és megkezdte színházi karrierjét.

Bessenyei Ferenc és Latabár Kálmán egy 1961-es mulatságon

Bessenyei Ferenc és Latabár Kálmán egy 1961-es mulatságon

Fotó: Fortepan/Kotnyek Antal

Fia elmondása szerint a pályamódosítás előzménye az volt, hogy Latabár Endre egy vadászaton véletlenül lelőtt egy parasztasszonyt, és ezért kellett otthonról elmenekülnie, bár ennél valamivel életszerűbb, hogy az ifjút már debreceni diákévei alatt megbabonázta a színjátszás, miközben apjával anyagi természetű nézeteltérései voltak. A legenda szerint Lavotta János tanította hegedülni, kár, hogy a híres cigányprímás már nem élt, amikor Latabár Debrecenben volt…

Annyi biztos, hogy valahogy megtanult zenélni, és húszévesen valóban elhagyta a családját. Kilényi 1831-ben másodtenorként szerződtette társulatához, Miskolcon mutatkozott be, művészetét elsősorban énekesként értékelték. A Honművész 1833. július 18-án megjelent kritikája szerint a Csörgősapka című darabban „Sofranónak a személyét Latabár nemhogy jól nem adta, hanem valóban az egészre sűrű homályt boríta”, ám azt is megjegyzik, hogy a „vigyázatlan” ifjút kizárólag „az énekek következésében érdemesítették e fő szerepre”.

Szondy Biri és Latabár Kálmán 1939-ben

Szondy Biri és Latabár Kálmán 1939-ben

Fotó: Fortepan/Új Nemzedék napilap

 

Noha a későbbi kritikákban komikus szerepeit is méltatják, a legnagyobb sikereit Almaviva grófként A sevillai borbélyban és Pollioneként a Normában aratta. De hiába volt több hangszeren is játszó, tehetséges énekes, azzal egyáltalán nem törődött, hogy vigyázzon magára. Hét évig fújta teli torokból, nem csoda, hogy 1838-ra elhasználódtak a hangszálai, bár ő nem adta fel.

A továbbiakból kiderül, hogyan lett Latabár Endréből színigazgató, hogyan alakult a család további sorsa, megismerhetünk remek és pocsék, példás és züllött Latabárokat, és cikkünkből az is kiderül, miért Latabár Kálmán lett dinasztia a legismertebb tagja.

A teljes cikk a Magyar Narancs 2019. január 9-i lapszámában olvasható. Ha előfizetne az újságra, itt megteheti.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.