„Ott van leesve, meg van halva”

Bűn

November elején a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szalonna községben megöltek egy 85 éves asszonyt. A rendőrség négy embert vett őrizetbe, köztük az áldozat egy szomszédját. A legújabb lapszámunkban helyszíni tudósításunkat olvashatják.

A Nádaspatak utca Szalonna „külvárosa”, a névadóval párhuzamosan halad, a falun túl, az erdőben ér véget. Valamivel szegényesebb, mint a főút közelében lévő utcák, de nem mondhatnánk, hogy gettó. Többnyire gázzal fűtenek, és a házak sem olyanok, mintha össze akarnának dőlni, igaz, most a hó jótékonyan beborít mindent. Irénke néni háza a tornácos parasztház és a „Kádár-kocka” furcsa elegye; a viszonylag nagy épületre régóta nem fordítottak gondot, tele van sérüléssel, a kert elhanyagolt, legalábbis amennyit a hótól látni lehet.

Az áldozat háza

Az áldozat háza

Fotó: Sióréti Gábor

A 85 éves néni jól bírta egyedül korához képest, nem sok segítségre szorult, a gondozónő főleg azért látogatta, hogy bevásároljon neki. November 4-én délelőtt is azért ment, hogy összeírja, hogy mire van szükség. „Ismertem a nénit, az egyik lányom ugyanabban az utcában lakik, ott mentem el előtte mindennap. Hát senkinek nem kívánok ilyen halált” – kezdi a gondozónő anyja, de gyorsan hozzáteszi, hogy a lányát hiába keressük, senkinek nem nyilatkozik. „Nagyon megviselte az egész, de ő is csak este tudta meg, amikor vették föl a jegyzőkönyvet, hogy a nénit megölték. Addig azt hitte, hogy simán meghalt, úgyhogy először el se hitte. De nem is csodálom. Ilyen soha nem volt itt azelőtt, mert itt békességben élnek az emberek, a közmunkások is megcsinálják, amit kell. Most is együtt díszítettük az adventi koszorút” – mondja az asszony.

Irénke néni szomszédja sem tud sokkal többet. „Annyi volt, hogy amikor reggel megyek ki, látom a gondozónőt. Szólok is neki, »de hamar itt vagy«, ő meg erre csak annyit mondott, hogy »ott van leesve, meg van halva«. Mást én nem tudok, engem nem engedtek oda a rendőrök” – kezdi, majd nem győzi hangsúlyozni, hogy Szalonna csendes, nyugodt falu. „Itt éjjel-nappal nyitva lehet hagyni az ajtót, mert itt nem drogoznak, még a kocsma is bezárt, mert nem volt forgalom” – jegyzi meg, de amikor a letartóztatottak kerülnek szóba, kénytelen helyesbíteni. „A kettő az rendesen itta a flakonos bort, de a másik kettő soha”.

Riportunkban megszólal a falu polgármestere, az egyik gyanúsított ügyvéde, és további szomorú részeket is olvashatnak e heti nyomtatott lapszámunkban. A Magyar Narancsra itt fizethet elő.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.