A konzervatív-keresztény lap esete a zsidó költőnővel, Móricz Zsigmonddal és a halott műhímzősegéddel

Sorköz

A sajtó-helyreigazítás soha nem volt egyszerű ügymenet.

1932. december 8-án drámai hangú cikket közölt a keresztény-konzervatív Nemzeti Újság Tóth-Kecskés Sanyika öröksége címmel egy olyan fiatalemberre emlékezve, aki az utcán vesztette élet.

A cikk szerint a földön fekvő ifjúra a kocsisok találtak a Tisza Kálmán (ma: II. János Pál pápa) téren, „rettenetesen vergődött, erős köhögési roham fogta el és mire a mentők kiérkeztek, már nem volt szükség orvosra”. De a megrázó történet ezzel nem ért véget. A halott holmija között ugyanis egy versekkel teleírt füzetet találtak, melynek első lapján ez állt: „Fiamnak”.

"Irodalmi ambíciók fűtötték"

A cikk szerzője, Borbély Zoltán megtudta azt is, hogy a férfit Tóth-Kecskés Sándornak hívták, műhímzősegédként dolgozott egy nagy szőrmeüzletben, de aztán elbocsátották, és mint oly sokan akkoriban, ő is munkanélküli lett.

„Hamarosan bekövetkezett az a nap, amikor már kenyér sem került az asztalra. Tóth-Kecskés Sándor könnyes szemmel ült gyermeke betegágya mellett és nehéz szívvel egyezett bele, hogy fiát, a féléves Sanyikát a nagyszülők vegyék magukhoz, hogy megmentsék az elpusztulástól” – így az újságíró, miközben valóságos hőst csinált a tragikus sorsú férfiból. „Tóth-Kecskés Sándor négy polgárit végzett és minden szabad idejét és éjszakáinak nagy részét azzal töltötte, hogy az ismerőseitől, barátaitól kölcsön kért irodalmi könyveket bújta. Irodalmi ambíciók fűtötték, maga is verseket irt, de valahányszor felolvasott néhányat ismerősei, rokonsága körében, kinevették” – írta a szerző, aki abban sem talált  ellentmondást, hogy „utolsó látogatásakor azt a kijelentést tette Tóth-Kecskés Sándor a nagyszülők előtt, hogy a fiára valami „nagy örökséget“ hagy egy kockás fedelű kis füzetben”.

Újságot olvasó fiú az 1930-as években

Újságot olvasó fiú az 1930-as években

Fotó: Fortepan/Miklós Lajos

Nem csoda, hogy mindezek után a füzetbe leírt versek – amelyekből bőséggel idéz a lap – valóságos irodalmi szenzációkként tálaltattak. Különösen azok után, hogy két irodalomtörténésszel, Császár Elemérrel és Horváth Jánossal is megvizsgáltatták. „Gondolkodóba kell esnie az embernek, hogy ki írhatta ezeket a verseket. A józan ész ellene mond, hogy ezek műveletlen embertől származtak volna” – nyilatkozta Horváth, és hozzátette: „Annyira egyéniek ezek a versek, hogy nem is tartom nagyon valószínűnek, hogy valahonnan leírta volna azokat. A versek egyéniek és a lelkiállapotához mértek”.

„Tóth-Kecskés Sanyika örökségével immár irodalomtörténészek foglalkoznak”

– szögezte le ezek utána cikk szerzője, a közönség pedig okkal várhatta egy fantasztikus posztumusz verseskötet megjelenését.

Úgy két napig.

Megjelent a szerző

Ekkor ugyanis egy költő jelent meg a Nemzeti Újság szerkesztőségében, s közölte, hogy a cikkben szereplő versidézetek az ő műveiből valók. Mindez nem lett volna különösebb baj, ha ez a költő nem a nyíltan baloldali gondolkodású Várnai Zseni, akinek már 1911-ben betiltották egy „rendszerellenes” versét, 1919-ben pedig Vörös tavasz címmel jelent meg kötete.

A Tanácsköztársaság alatt az írói választmány tagja volt, 1928 és 1942 között pedig a lipótvárosi zsidó nőegylet kulturális tevékenységét szervezte. Márpedig a Nemzeti Újság pártállása szerint éppen a Várnaihoz hasonló alakok vitték romlásba Magyarországot, a költő megtestesítette mindazt, ami ellen a lap fellépett a nemzet és a kereszténység védelmében.

árnai Zseni arcképe az Egy asszony a milliók közül című kötetében

Várnai Zseni arcképe az Egy asszony a milliók közül című kötetében

 

Nemzeti Újság 1932. december 11-én azt ugyan elismerte, hogy Várnai Zseninek „erősen politikai jellegű költészete mellett sok finom és szép alkotása van”, de azt már nem, hogy a három nappal korábbi cikkben még irodalmi szenzációként tálalták a versekkel teli kockás füzetet. „Hogyan kerülhettek ezek a versek Tóth-Kecskés Sándorhoz – ezt a problémát próbálta kinyomozni a Nemzeti Újság munkatársa” – írták, s felháborodottan tették hozzá, hogy Várnai Zseni jelentkezésére „megindult a baloldali irodalmi front” és „harci kedvvel, lendületes hévvel élcelődött és támadott amiatt, hogy Tóth-Kecskés Sándor műhímzősegédnek elhitték azt, hogy örökségül Sanyika fiának a saját verseit hagyta”.

A immár megtévesztett áldozatként mutatkozó lap azonban nem érte be az önsajnáltatással, és sikerült az ügybe Móricz Zsigmondot is belekevernie. A szerkesztőség – afféle revánsként – ugyanis azzal állt elő, hogy Móricz Kerek Ferkó című regényének egy részletét szinte szó szerint a Magyar Nyelvőr 1879-es évfolyamának egyik számából vette. „Vannak esetek, amikor kitűnik, hogy nem minden új a nap alatt. A baloldali sajtó és a baloldali irodalom erről tanúságot is tehetne” – állapította meg a Nemzeti Újság, ahelyett, hogy beismerte volna, hogy kissé túllihegték egy szerencsétlen fiatalember tragikus történetét.

(Nyitókép: Várnai Zseni 1964-ben. Fortepan/Hunyady József)

Neked ajánljuk

A varacsk alatt

Jane Campion hosszan megpihent legutóbbi rendezése, a 2009-es, Keats életéről szóló Fényes csillag után, azóta csak egy remek krimisorozatot, A tó tükrét láthattuk tőle.

A hiányzó hetes

Milyen kapcsolat van egy széndarab és egy tájkép, vagy a „szabálytalanul” szabályos mértani test és egy karkörzés között? Mire (vagy kire) utal a kiállítás címe? Miért fontos a hetes szám?

Vif

A zseni a polgári életben örök vesztes, akinek talán szüksége is van ezekre a vereségekre. A művészetpszichológia érdekes kérdése lehetne, hogy a vásott romantikus közhelyek közül vajha miért épp ez maradt oly kedves mindmáig a 19. század gyermekded ábrándjait zordan elvető és rendre kifigurázó színházi alkotók számára.

Egy szabad ember

  • Babarczy Eszter

„Egy elkövetkező nemzedéknek, akik remélhetőleg szerencsésebbek és bölcsebbek lesznek, mint mi voltunk”indul a harminc év történetfilozófiai, eszmetörténeti és politikai írásait összegyűjtő kötet. Gyurgyák nem változtatott az eredeti szövegeken, összeállításuk mégis politikai tett: a szerző hitvallást tesz, amelytől az ország sorsának jobbra fordulását várja. Ez a hitvallás egy angolszász típusú konzervativizmusé, amely, mint Gyurgyák maga mondja, elveszített lehetőség volt a magyar történelemben, különösen a rendszerváltás után.

Majd legközelebb

  • Rádai Andrea

Nem sikerült leváltani a féldiktatórikus rendszer kormányát, így a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését sem tudtuk megakadályozni: nem nyertünk a ProTest – Út a forradalomhoz című színházi társasjátékban. De ez talán mellékes is, mert itt az út volt a fontos, a viták, a közös gondolkodás, a billegés a cselekvés képességének eufóriája és a tehetetlenség letargiája között.

Törvényen kívüli ösztönök

Nyolc afrikai férfi táncos jön ki a színpad elejére. Meztelen testükre húzott fekete öltönyükben felsorakoznak a rámpán, farkasszemet néznek a közönséggel. Kitartóan, sokáig. Miféle szakadékot lép át, vagy nem lép át a tekintetünk? Az ő szemükben lehetne düh, méreg, dac, elég, ha a gyarmatosításra, háborúkra, a menekülthelyzetre gondolunk. De nincs. Csak úgy néznek.

Vissza a szamárpadba

  • A szerk.

Nagyszabású szélsőjobboldali összejövetelnek, öndefiníciója szerint egyenesen csúcstalálkozónak adott otthont a múlt hétvégén Lengyelország fővárosa. A The Warsaw Summit házigazdája a Jog és Igazságosság (PiS) és Jarosław Kaczyński pártelnök voltak, vélelmezett titkos célja pedig az, hogy az európai hasonelvű pártokat egységbe kovácsolja.

„Párizsban minden volt”

  • Artner Sisso

A Jel Színház alapítója a vajdasági Magyarkanizsáról indult képzőművészként, s előbb Budapesten, majd Párizsban lett táncos és koreográfus. Legutóbbi darabja, az OMMA kapcsán beszélgettünk, emlékezve az első előadására, a Pekingi kacsára is.

Hozza a kötelezőt

  • Sausic Attila (Berlin)

Németországban megszigorították a járványellenes intézkedéseket. Angela Merkel megjelenésünk napján adja át irodáját a parlament által szerdán megválasztott szociáldemokrata kancellárnak. Olaf Scholz általános oltáskötelezettség bevezetését tervezi. S mennyi szép törekvés és nemes szándék említhető az új kormány programjából!

„Rohadjon szét ott, ahol van!”

A szakértő szerint kisebbek, az építtető szerint megfelelő méretűek a Nagy-Magyarországot bemutató mórahalmi Mini Hungary Park makettépületei. A Szegedi Törvényszéken zajló büntetőper azt vizsgálja, meg akarták-e rövidíteni az államot és az Európai Uniót.

„Innen csak elmenni lehet”

Négyszázszoros ingatlanár-különbség is lehet Budapest belvárosa és például a Békés megyei Kevermes vagy Kötegyán között. Kevermesen jártunk, s mellbevágó szegénységet és pusztulást láttunk.

„Ekkora szakadék máshol nincs”

Mivel elégedetlenek a mai fiatalok, és miért a magyarok a leg­op­ti­mistábbak a visegrádi négyek közül? Mi lehet az oka a politikai hovatartozás szerinti megosztottságnak, és mi az az egy kérdés, amelyben mégis egyetért fideszes és ellenzéki fiatal?