Pálos Máté
Pálos Máté cikkei
„Kun származású ember vagyok” - Kálomista Gábor portréja
A magyar filmgyártás meghatározó figurája, de a kultúra más területein és a sportéletben is jelentős befolyást szerzett. Volt lelkes téeszes, vadászboltvezető, Cseh Tamás menedzsere és kormányközeli megmondóember. Olyan sikerfilmek fűződnek a nevéhez, mint a Csak szex és más semmi; és olyan bukások, mint a Veszettek. Simicska ismerőse, Orbán Viktor lelkes híve, a közmédia fő beszállítója. Hogyan lett az agrármérnök végzettségű, egykori balatoni vállalkozó negyedszázad alatt az, aki?
Magánéden puskával
A fiú 25 éves volt. Úgy fésülte a haját, mint James Dean. A lány 15; zongorára járt és jól forgatta az ördögbotot. Nem volt túl népszerű a suliban. Együtt éltek egy darabig egy fára épített kunyhóban. 1959-ben a lány végignézte, ahogy a fiú megöl egy csomó embert, elsőként az ő apját.
Előhívás
Elég kínos, hogy Phil Casoar francia újságíró és a magyar történész Balázs Eszter pazar könyve a forradalmár Sponga Juliannáról – pontosabban a Paris Matchben 1956. november 30-án megjelent legendás fényképről – csak most jelent meg magyarul, 60 évvel a forradalom, 26 évvel a rendszerváltás és 10 évvel a francia kiadás után.
„Így kellene beszélgetnünk, félelem nélkül” – Bereczki Csaba a Soul Exodusról
Úgy kellene a múltunkról beszélni, olyan szabadon és nyíltan, mint a gyökértelenséget hirdető amerikai klezmerzenészek, mondja Bereczki Csaba, a Soul Exodus című dokumentumfilm rendezője. A producer-rendezővel, aki egyébként a Filmalap nemzetközi kapcsolataiért is felel, a belső emigrációról, az álidentitásokról és a disznóhúsról beszélgettünk.
„A haza mélyen megélt féltése” - Akadémikusok tiltakozása
Október végén 28 akadémikus nyílt levélben bírálta a Magyar Tudományos Akadémiát a közállapotok iránti közömbössége miatt, öt külföldi tiszteletbeli tag pedig lemondott tagságáról. Az Akadémiának nem dolga a direkt politizálás, de hallgatása árthat a magyar tudományos életnek.
„Az üdvösség szempontjából csekély jelentőségű” - Mártonffy Marcell teológus
Mindenszentek előtt egy héttel hozta nyilvánosságra a Vatikán a Hogy feltámadjunk Krisztussal kezdetű dokumentumot. Ebben – a sorok között – a „szórásos” temetés és a hamvak otthoni elhelyezése ellen emelt szót. Az üdvösségnek mindehhez még sincs sok köze; a Gerhard Ludwig Müller bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa által jegyzett szöveg viszont a Szentszéken belüli erővonalakról is árulkodik – állítja interjúalanyunk.
„Amióta tudom, mi a téridő, megtáltosodtam”
A világ legmenőbb képzőművészeivel együtt kapta meg a Lennon–Ono-békedíjat, amit Yoko Ono adott át nemrég Reykjavíkban. Szerepel a New York-i MoMA gyűjteményében, de itthon mindkét oldalról gyanakodva nézik. Az izlandi égboltról, a QR-kódok költészetéről és a legnagyobb performer kifürkészhetetlen akaratáról beszélgettünk vele.
Lé és idő
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) mintha hajlandó lenne belátni egyik komoly tévedését. A legfőbb állami kultúrafinanszírozó szerv a napokban közölte: ismét hároméves folyóirat-támogatási rendszert vezet be a nagy hagyományú, kivételes értéket képviselő folyóiratoknak. Ez jó hír a megtépázott magyar folyóiratoknak, de a kissé homályos közlemény kérdéseket is felvet.
Ebből még bármi lehet – „portré” a székesfehérvári Vörösmarty Színházról
A Szikora János vezette teátrum szép csendben az ország egyik legsokoldalúbb színháza lett. Kérdés, hogy meddig maradhat ez így.
„Az őrszobán fogant meg a lányunk”
Első könyvét, A zuhanás sokkját harminc nyelvre fordították le, de az írásnál most jobban érdekli, hogy a pszichiátriai ellátórendszerben ápolóként eltöltött másfél évtized után pszichoterapeuta lehessen. A pécsi íróprogramra idelátogató szerzőt a skizofréniáról és a no-go zónákról is kérdeztük, de elárulta azt is, miért tiltották ki Izraelből.