Film

Olli Mäki legboldogabb napja

Film

Olli Mäki, a kokkolói pék a hatvanas évek Finnországában lett profi bokszoló, és már csak egy mérkőzés választotta el attól, hogy világbajnok legyen. Hogy ő legyen a győztes, a hős, dicsőségre született nemzetének büszke fia – tán még a sportbarát kormány bokszkedvelő vezetője is megdobná pár millióval, egy doktori címmel vagy legalább egy olimpiabizottsági tagsággal. A nemzet jövője forog tehát kockán, végre odapörkölhetne egy finn a világnak, plusz jól elagyabugyálhat egy amerikait. A nemzetihős-képző gépezet csúcsra járatva: készülnek a címlapfotók, elszánt nyilatkozatok hangzanak el, egy filmstáb a leendő győztes minden rezdülését követi.

Mäki viszont az egész hóbelevancot a pokolra kívánja, szarik ő a mindent eldöntő meccsbe, mert szerelmes egy hamiskásan mosolygó kokkolói lányba.

S innentől jön az, ami miatt Juho Kuosmen debütáló filmje jóval több, mint egy bájos mese a sportiparon átvilágló emberségről. Mert Mäki a motiváció legkisebb morzsája nélkül is végigcsinálja a felkészülést, kiáll Davey Moore ellen, és hatalmasat veszít. Hagyja, hogy egy nemzet csalódjon benne, viszont közben – vagy ami még érdekesebb lehetőség: ezzel – megnyeri magának a lányt, akivel egyébként az igazi Mäki ma, ötven évvel később is boldog házasságban él. (Moore még huszonévesen egy meccs után kómába esik és meghal.) A Cannes-ban díjazott film épp ezzel a passzivitással mond radikális és felforgató ítéletet a teljesítmény-, győzelem- és nemzetihős-mániás világról: az egyetlen hitelesen eljátszható és tényleg kifizetődő szerep a vesztesé.

Forgalmazza a Mozinet

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.