Kísért a múlt V.

Magánéden puskával

Terrence Malick: Sivár vidék

Film

A fiú 25 éves volt. Úgy fésülte a haját, mint James Dean. A lány 15; zongorára járt és jól forgatta az ördögbotot. Nem volt túl népszerű a suliban. Együtt éltek egy darabig egy fára épített kunyhóban. 1959-ben a lány végignézte, ahogy a fiú megöl egy csomó embert, elsőként az ő apját.

A Sivár vidék nem egy film, amit egy Ter­rence Malick nevű kiugrott texasi filozófus készített 1972 nyarán Martin Sheennel és Sissy Spacekkel, válaszként a végtelenül egyszerű Bonnie és Clyde-ra és kitaposva az utat a Tiszta románc vagy a Született gyilkosok előtt, kábé egy időben Scorsese Aljas utcákjával. A Sivár vidék egy hely, ahol nem járt előttünk senki, határtalan, meghódításra váró tér, a végtelen, ami visszatükrözi a vágyaidat.

„Mindig is bűnöző akartam lenni, bár nem ekkora” – mondja a fiú a rendőröknek. Nem volt szegény, mégsem volt semmije, amit elveszíthetne. Végiggondolta az amerikai álmot, nyakába vette keresztjét, egy dupla csövű sörétes puskát, és farkasszemet nézett a lemenő Nappal.

A Sivár vidék olyan road movie, amiben szerelmesek menekülnek, csak éppen nem biztos, hogy szerelmesek, és nem tudjuk, hová tartanak. Malick még hat filmet készített, köztük Az élet fáját és Az új világot, de még a másik remekmű, a Mennyei napok sem éri el a Sivár vidék költői erejét és álomszerű szürrea­lizmusát.

Az első forgatási nap reggelén a Kitet játszó Martin Sheen – akkoriban jellegtelen fiatal tévészínész – a vállára dobja farmerdzsekijét, beletúr frissen mosott hajába, és elindul, hogy felvegyék azt a jelenetet, amiben a kukásként tengődő wannabe cowboy almát majszolva próbálja megtalálni a közös hangot a nála tíz évvel fiatalabb szerelme, Holly apjával. (Nem jár sikerrel.) Malick élete első forgatási napján, amikor meglátja Sheent, lehajol, felvesz egy marékkal a coloradói porból, és beledörzsöli a színész túl selymes hajába, majd megadja a jelet a kameráknak.

Kit a tizennegyedik percben veszi el Holly szüzességét („Miért beszélnek erről ennyit? Ne engem kérdezz!”), a harmincadikban fellocsolja benzinnel a házukat. A filmtörténet egyik legfájdalmasabb jelenetében elég a kovácsoltvas ágy, rajta a kedvenc régi játék baba, a kották a zongorán, az apa holtteste. Nem baj, a pár a családi ház helyett bunkert épít a közeli erdőben egy fa tetején. Egy táskarádiót magukkal visznek, amiből felcsendül majd a Love is Strange.

Kit úgy forgatja a fegyverét, mint a felmerülő problémák megoldására szolgáló varázspálcát. Játékból gyilkol, de soha sem véletlenül, hanem azért, mert ez tűnik a legjobb megoldásnak. Nem az erőszak sokkoló, hanem az, hogy a szereplők nem reagálnak rá – a lányt már nem rázza meg semmi, miután apja büntetésből lelőtte a kutyáját.

A végtelen tér magába zár – miközben a menekülés közben egyre inkább elhidegülő pár a sivatagban bolyong, a lány úgy tesz, mintha a térképet bújná, de közben szavakat ír a nyelvével a szájpadlására. Nem tudjuk meg, milyen szavakat. Kit meg egy hatalmas piros – szemétből turkált – luftballonkosárba pakolja legkedvesebb tárgyait és egy cetlit a szerelme nevével, majd elereszti az egészet az ég felé. „Vágyakozva nézte, ahogy eltűnik. Valami azt súgta neki, ez a mostani öröm nem ismétlődik meg, elmúlt végleg” – suttogja Holly.

Kit bizonyára sokat szenvedett gyerekkorában, de a szenvedés nem minden esetben nemesíti meg a személyiséget, néha felszínessé és érzéketlenné tesz, mondta Malick a fiúról a három interjú egyikében, amit életében adott.

Amíg Spielberg és Lucas képregényeket bújtak, Malick Platónt olvasott, Heideggerrel találkozott is. A Harvardot hagyta ott a Los Angeles-i filmes suliért, bölcsész barátai dühösek is voltak rá. Egy évvel vagyunk Spielberg debütálása, A sugarlandi hajtóvadászat előtt, nagyjából egy időben Scorsese és Lucas szárnypróbálgatásaival, A keresztapa első részével, vagyis a begyöpösödött Hollywood felforgatásának hajnalán. A már-már biblikus Mennyei napokat ’78-ban, a Csillagok háborúját és A harmadik típusú találkozásokat ’77-ben mutatták be – ekkor döntött úgy Malick, hogy otthagyja a filmkészítést. Akkor szállt ki, amikor az új-hollywoodiak igazán beindultak. Csak ’98-ban tért vissza Az őrület határánnal.

Malick olyan enigma, mint Salinger vagy Pynchon. Eltűnése alatt egyesek szerint Párizsban élt, mások szerint egy amerikai farmon tanulmányozta a zen-buddhizmust. Fotót tilos volt készíteni róla, a Sivár vidékben mégis cameózik, mert nem jött el a forgatásra az egyik színész. A jelenet jól sikerült, de Malick, amikor már minden más kész volt, újra akarta venni, hogy kivághassa magát a filmből.
Sheen viszont ezt megtagadta, mert szeretett volna együtt szerepelni a rendezővel – már tudta, hogy ez filmtörténeti pillanat.

Mint Malick minden filmje, a Sivár vidék is hatalmas szenvedés árán készült el, hiába rakta bele saját pénzét is a rendező, fillérekből. Az eredetileg öt hónaposra tervezett forgatás még a tizedik hónapban is tartott, sorban mindenki összeveszett a rendezővel, többen otthagyták az egészet a francba, és azt terjesztették, hogy Malick megőrült.

A film első verziójának megnézése után Malick a kukába dobja a filmet, lecseréli vágóját, és hónapokra újra vágószobába vonul. Jóformán minden alkotóra, aki kitartott mellette, hosszú és tartalmas karrier várt. Sissy Spacek és Jack Fisk, Malick állandó látványtervezője, a Sivár vidék forgatásán szerettek egymásba.

A sivár vidék az a hely, ami elhiteti, hogy megalapítható egy új, saját éden, de az áldozatokkal már nem törődik.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.