Kovács Bálint

Egy John 5-ról szóló kritikát nem árt azzal kezdeni, hogy tisztázzuk: ő volt Marilyn Manson gitárosa. Õ persze nyilván szeretné, ha néhány szólólemez és pár illusztris rocker melletti vendégszereplés után már önmagát adná el a név, de, hogy rögvest az elején el is oszlassuk a kételyeket: erre valószínűleg a büdös életben nem fog sor kerülni.

Hogy az állítólagos nőideál, a begyes szőke Playboy-nyuszi nem egyéb, mint egy B-kategóriás sci-fi jól sikerült digitális effektusa, azt sokan sokféleképp próbálták már a világ elé tárni. Egy szappanmárka hétköznapi nőket retusált kedvére valóan hétköznapivá, de alighanem sokan ismerik az olyan videókat is a YouTube-on, amelyek bemutatják, hogyan kell a legismertebb képszerkesztő programmal, a Photoshoppal egy kifejezetten túlsúlyos nő előnytelen fotójából szexi címlaplányt kreálni.

1995 óta volt a Krétakör tagja; a SzínészTáncZenekar vezetője. Október elsején mutatták be a Kino kávézójában második rendezését, a Made in Chinát, ezt egy héttel később Dennis Kelly After The Endjének (Zsákutca) premierje követte a Merlinben (kritikánkat a két darabról lásd a 38. oldalon!) - mindkét előadásban főszerepet játszik, mindkét bemutató pótszékes telt ház előtt zajlott. Kovács Bálint

Az író, Kína egyetlen irodalmi Nobel-díjasa jelentős és behozhatatlan késéssel érkezett Magyarországra. A sorozatos állami zaklatások miatt Franciaországba települt szerző munkásságának itthon ugyanis csak arcpirítóan aprócska része érhető el. Jelen regénye csaknem húsz évvel a keletkezése - és nyolc évvel a rangos díj, valamint négy esztendővel az első részlet magyarra fordítása - után adatott ki teljes terjedelmében magyarul. Számos drámája közül egyetlenegyet lehet olvasni némi könyvtári kutatómunka után, egy két és fél évtizedes folyóiratszámban (noha Gao Xingjiant a kínai kísérleti színház egyik legfontosabb alakjának, megkerülhetetlen úttörőjének tekintik azokban az országokban, ahol ezt írásos bizonyítékok támaszthatják alá). További lírai, prózai vagy másmilyen munkáiból két verset és két tusrajzot találhatunk még tőle itt-ott - utóbbi kettőhöz legalább kutatómunkára nincs szükség, ott vannak a könyv első és hátsó borítóján. Kovács Bálint

A budapesti autómentes nap függelékeként állította ki tizenhárom tagjának karikatúráit a Kortárs Karikatúra és Szatíra Műhely az Andrássy út közepére, kis ízelítőként nem túlzottan ismert műhelyük munkájából, melynek nagyjából az a lényege, hogy értékes és minőségi karikatúrákat kell alkotni, túl a sajtókarikatúrán, de innen - mondjuk - a "szeriőz" festészeten. És noha semmi probléma nem is volt a képekkel (sőt), mégis nehéz optimistán szemlélni egy ilyen pár perc alatt bejárható minitárlatot, elveszve az autóktól megtisztított sugárút többi attrakciója közt.

Jelenleg a világ egyik leghíresebb magyar zenekara az 1994-ben, mezőkovácsházi roma és nem roma tagokkal alakult metálzenekar, az Ektomorf, amely fél éve hagyta ott a világ legnagyobb metálkiadóját, a Nuclear Blastet, hogy az egyik legjobbhoz, az AFM-hez szerződjön. Farkas Zoltán frontembert (képünkön sárga pólóban) Mezőkovácsházán értük utol telefonon. Kovács Bálint

Augusztus 23-án tartotta a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete (SzaRáMaSzer) az első fesztiválját - hátha a jövőben a (kis)közösségi rádiók hallatán nem a Tilos és a keresztények lesz az egyetlen, ami elsőre beugrik. Hanem mondjuk a huszonnégy órában autentikus népzenét játszó Folk vagy a kísérleti, élő zenében erős Periszkóp. Kovács Bálint

8 kis kritika

Nem, a novelláskötet címadó kisrealista történetében nem tud repülni a nagyapó, de nem azért, mintha az abszurditásnak nem lenne helye a szerző világában; akad ugyanis itt groteszk éppúgy, mint víg anekdota vagy "mágikus realista" dramolett. Épp csak egyvalami hibádzik: a Nagy Koppány Zsolt-i világ.

A szelistyei asszonyok (Királyi kaland) nem más, mint egy fél-háromnegyed órában elmesélhető Mátyás király-mese, egyike az igazán habkönnyűeknek.

Tíz éve a budapesti Katona József Színház színésze, a Kolibri Színház 2004-ben mutatta be első rendezését, Egressy Zoltán Fafeye, a tenger észét. Május óta főszerepet játszik a Katonában Biljana Srbljanovic Sáskák című darabjában.

A Soulfly működése, mégpedig töretlenül sikeres működése igen kínos - mármint a Sepulturának. Amikor ugyanis Max Cavalera 1996-ban nagy csinnadrattával otthagyta a brazil bandát, a hátramaradottak évekig építgették új arculatukat, hogy bebizonyítsák: a Sepultura nem volt egyenlő Maxszel. Csakhogy míg a Sepultura azóta sem tudott letenni az asztalra egy igazán kiemelkedő lemezt - mondjuk, annyira kiemelkedőt, amennyire 96-ig gyakorlatilag minden korongjuk az volt -, és minden próbálkozásuk az "elrontott" és az "egész jó" között mozgott, addig Max Cavalera kirázott a kisujjából egy rocktörténeti jelentőségű bandát, a Soulflyt. Aligha elvárható persze, hogy a Sepultura legénysége egy emberként dőljön előbb Max lábai elé, majd rögtön utána a kardjába - az mindazonáltal elég sokatmondó, hogy a Soulflynak mind a koncertjei, mind a lemezei lazán porig alázzák sepulturás riválisaikat. Ha riválisnak lehet még egyáltalán nevezni az egykor dicső zenekart.