lemez - JOHN 5: REQUIEM

  • Kovács Bálint
  • 2008. október 23.

Zene

Egy John 5-ról szóló kritikát nem árt azzal kezdeni, hogy tisztázzuk: ő volt Marilyn Manson gitárosa. Õ persze nyilván szeretné, ha néhány szólólemez és pár illusztris rocker melletti vendégszereplés után már önmagát adná el a név, de, hogy rögvest az elején el is oszlassuk a kételyeket: erre valószínűleg a büdös életben nem fog sor kerülni.
Egy John 5-ról szóló kritikát nem árt azzal kezdeni, hogy tisztázzuk: õ volt Marilyn Manson gitárosa. Õ persze nyilván szeretné, ha néhány szólólemez és pár illusztris rocker melletti vendégszereplés után már önmagát adná el a név, de, hogy rögvest az elején el is oszlassuk a kételyeket: erre valószínûleg a büdös életben nem fog sor kerülni. Mi tagadás, Ötös János sosem lesz egy Van Halen - még ha elsõsorban nem is a hangszeres tudás hiányzik hozzá. Azzal azonban, hogy alaposan megtanulta, mikor melyik húrt kell lefogni melyik bundon, nem mondhatni, hogy egyedül lenne a lelkes Steve Vai-utánzók között. Reméljük, hamarosan a pénze is elfogy, hogy azzal se emelkedjen ki a hangoskodó tömegbõl, hogy neki futja a stúdió órabérére, a többieknek meg, hála az égnek, nem. Persze 2008-ban instrumentális lemezt kiadni nagy bátorságra vall, ezért akár tisztelhetnénk is John Loweryt, alias John 5-ot - ha nem lennénk szkeptikusak, és cserélnénk rögvest a bátorság szót hülyeségre vagy még inkább oltári nagy egóra.

A gitárlemezek közönségét egyébként is nehéz elérni: egyik része öreg róka, akiknél esélyes, hogy külön polc van otthon a bakeliten kiadott Satriani-összesnek - az õ acélszívüket aligha dobogtatja meg a magát hajdan Antikrisztusként aposztrofáló Manson egykori szárnysegédje. Másik része pedig a Guitar Hero-nemzedék: ám, fájdalom, valamiért õk is inkább a régi idõk ikonjaira buknak. De tekintsünk is el rögvest a közönség felbecsülésétõl - alighanem Johnny boy sem tett másként. Dalairól aligha gondolhatta ugyanis, hogy más számára is élvezetesek lesznek - mert az még rendben van, ha egy gitáros ki akar próbálni mindent az idegesítõ prüntyögéstõl egészen a countrys hülyéskedésig, de hogy a végeredményt, az egységességet csak az unalmasságban felmutató, 10 számra osztott gitárnyûvést rajta kívül aligha hallgatja végig ébren és jókedvûen más, arra akár fogadásokat is lehetne kötni.

60 Cycle Hum, 2008

** alá

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.