Színház - A szelistyei asszonyok (Királyi kaland)

  • Kovács Bálint
  • 2008. július 31.

Zene

A szelistyei asszonyok (Királyi kaland) nem más, mint egy fél-háromnegyed órában elmesélhető Mátyás király-mese, egyike az igazán habkönnyűeknek.

A szelistyei asszonyok (Királyi kaland) nem más, mint egy fél-háromnegyed órában elmesélhetõ Mátyás király-mese, egyike az igazán habkönnyûeknek. Nehéz tehát magyarázatot találni arra, hogy a Kõszegi Várszínház produkciójában miért is készült belõle egész estés színházi elõadás neves rendezõnk (Jordán Tamás) irányító keze által, hasonlóképp neves szakemberek meg- és átiratában (Mikszáth alapján Makk Károly - õ már csinált ebbõl egy rémes filmet Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? címen -, Lõkös Ildikó és Lackfi János dolgozott), neves zenészeink közremûködésével (Sebõ-zenekar) és neves színészeink szereplésével (Mátyás király szerepében Fekete Ernõt láthatjuk élete talán legszellemtelenebb alakításában).

Egyébként sikerült valamelyest a szerényke elvárások alá lõni: a Királyi kalandból ugyanis gyakorlatilag minden hiányzik - no, persze a látszólag igen nagy költségvetésû jelmez- és díszletkavalkádon kívül -, ami még a leggyengébb dramolettekben is megjelenik valahogy. Ilyen például a bonyodalom - pedig adná magát: Mátyást ugyanis átverik, de midõn ez kiderül, õ nagylelkûen legyint rá. És hát két óra egy lineárisan elmesélt, minden másodpercében kiszámítható darabból még akkor is sok, ha Sebõék igen derekasan húzzák a talpalávalót. Pláne, hogy még a karaktereket is elfelejtették megfûszerezni: néhány népmesei sablonfigura, amit csak súlyosbít, hogy minden, máskor jól teljesítõ színész hûen követi királyát, Fekete Ernõt - a szellemtelenségben. Akad még egy izgalmasnak ígérkezõ szál - Mátyásnak elege van már hitvesébõl -, ám e drámai vonulatot is elfeledték kidolgozni: Mátyás széles mosollyal küldi el asszonyát a fenébe, épp, mintha népmesét mondana - aztán függöny.

Városmajori Szabadtéri Színpad, július 22.

** alá

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.