Bacsadi Zsófia

Médeia és afrikai boszorkányság, Szenegál és Franciaország, anyák és lányok, fehér férfiak és fekete nők, szárazföld, tenger, és az azon való átkelés.

Mark Millar American Jesus című képregénye remek szuperhős-alapanyag lehetne.

Furcsának tűnhet, de a queer közösség nemcsak az artmozik sötét termeibe száműzött, fájdalmas drámákra vágyik az előbújás traumájáról, a gyűlölködésről és az önelfogadás bonyodalmairól, hanem romkomokra is, amelyek pont olyan butuskák és sziruposak, mint heteró társaik (ezt a vonalat képviseli a Kszi, Simon, a Karácsonyi meglepi és a Fülig beléd zúgtam is). A lefóliázott könyvek korában ez nem csupán ízlésbeli kérdés, hanem politikai manifesztum is.

Pancho Villa, azaz José Doroteo Arango Arámbula mexikói lázadó és hadvezér sosem találta meg a helyét olyan kényelmesen a mexikói történelem kánonjában, mint szövetségese és (félig-meddig) elvtársa, Emiliano Zapata.

Az ABC News és a Hulu true crime sorozatában új jelentést nyer a boszorkányper kifejezés.

Elcserélt gyermekek, koldus és királyfi, irigység, kapzsiság és önfeláldozás. Ezeket az erős, letisztult motívumokat mind tartalmazza Steven Soderbergh és Ed Solomon legújabb közös munkája (a 2017-es Mozaik és a 2021-es Semmi hirtelen mozdulat után).

Laura McGann költői és áramvonalas műve mintha A szerelem tüzének víz alatti variációja lenne.

A rendőrség a szeretője ágyából rángatja ki Frannie Langtont (Karla-Simone Spence), a fekete szobalányt az éj közepén.

Együk meg a gazdagokat! – Dolores Roachnak és hibbant udvarlójának, Luisnak ez nem amolyan politikai szlogen, hanem a véres valóság.

A magyar cím kissé megtévesztő, hiszen pont azt csinálja vissza, amit az eredeti sorozat olyan merészen meglépett: a drámai hatás kedvéért számtalanszor mártírrá és szimbólummá emelt Anne Frankot mellékszereplővé teszi saját történetében.

A Rambo és a Fehér Halálnak becézett második világháborús finn mesterlövész, Simo Häyhä találkozása Számiföldön.

Nehéz Az idol című tévésorozatról írni a nagy médiazaj közepette.