Visszhang: tévésorozat

Az Usher-ház bukása

Visszhang

Mike Flanagan látszólag újragondolta Edgar Allan Poe lázálomszerű novelláit.

(A Hill-ház szelleme, A Bly-udvarház szelleme, Mise éjfélkor.) Ám inkább groteszk műfajköntösbe öltöztette a Sackler család és a Purdue Pharma okozta opioidjárványt. Előtte megtették már ezt többen is, dokumentarista (Az évszázad bűnténye, All the Beauty and the Bloodshed) és fikciós formátumban is (A gyilkos csodaszer, Dopesick); nem biztos, hogy Flanagan Poe-adaptációjának használ ez a kortárs csavar. A búskomor amerikai író munkássága inkább csak színes utaláshalmaz marad a vállalati és dinasztikus dráma, illetve a rendező védjeggyé vált gyásztematikájának tetején.

A befolyásos és velejéig romlott Roderick Usher (Bruce Green­wood) látszólag mindent elért az életben: névtelen asszisztensből egy gyógyszeripari vállalat vezetői székébe küzdötte fel magát, miközben öt különböző nőtől hat (hasonlóan romlott) gyermeke született. Miközben felfoghatatlan vagyont harácsol össze, csodaszerként reklámozott, függőséget okozó fájdalomcsillapítója százezrek életét követeli. Öregségére keserűen kell fizetnie bűneiért: két hét alatt mind a hat gyermekét elveszíti. A Halál és az elszánt főügyész Dupin (Carl Lumbly) is behajtja Usher tartozásait. Flanagan csak ürügyként használja Poe éjsötét világát, hogy saját történetét mesélje el bűnről és gyászról, s ebbe kissé idegenül tolakszik be az Utódlásból átemelt szatíra és a vérbő groteszk. Greenwood és Lumbly melankolikus kettőse és a barokkos, kaján vérengzések a sorozat ragyogó momentumai közé tartoznak, de Az Usher-ház bukása túlságosan széttartó és paradox módon túl aktuális ahhoz, hogy igazán a bőrünk alá férkőzzön.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."