Ezt vallja Elizabeth Zott (Brie Larson) is, akit a természettudományos közegben uralkodó intézményes szexizmus és néhány személyes tragédia akadályoz meg tudományos kiteljesedésében, majd televíziós séfként találja meg újra önmagát. A sorozat alapjául Bonnie Garmus könnyed lektűrje szolgál, noha a széria készítője, Lee Eisenberg kicsit fajsúlyosabbnak igyekszik mutatni a sztorit az eredetinél.
Zott, a Hastings Intézet macsó közegében próbál boldogulni laboratóriumi asszisztensként. Csöndes zsenialitását észrevenni nem akaró nyegle felettesei csak kávéfőzést várnak tőle (azt szintén tudományos precizitással végzi). Egyedül a különc géniusz, Calvin Evans (Lewis Pullman) figyel fel rá. A két csodabogár között pedig hamarosan pattogni kezdenek a szikrák. Eisenberg a Mad Men és A káprázatos Mrs. Maisel regiszterei között egyensúlyoz, előtérbe hozván a tudomány vs. hit, fehér vs. interszekcionális feminizmus kérdéseit (fontosabb szerephez jut például Zott öntudatos fekete szomszédasszonya). S bár Brie Larson méltósággal viszi a sokszor parodisztikusan különc Zott szerepét, a sorozat maga didaktikus és anakronisztikus marad. Eisenberg inkább magyaráz, mint megmutat, ráadásul koridegen társadalmi leckéket ad karakterei szájába. A Minden kémia megreked valahol fél úton a komoly leckék és a könnyed szórakoztatás között.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
