VERZIÓ 20.

Szemrebbenés nélkül

Peter Nestler retrospektív

Film

Talán dokumentumfilmes kollégája és elvtársa, Hartmut Bitomsky jellemzi a legjobban Peter Nestlert a Filmkritikben közölt 1979-es cikkében.

Újramesélőként írja le, aki egyfajta médiuma alanyai üzenetének. Tudatában van annak, hogy amit közöl, nem egyedül az övé, nem belőle ered. Nem keres tetszetős beállításokat, csupán rögzít, mert tudja, hogy a kamerája előtt álló és beszélő emberek valami értékeset bíztak rá. Sok dokumentumfilmessel ellentétben Nestler nem idegeníti el filmjei szereplőit saját képmásuktól. Jean-Marie Straub (akiről Nestler 2007-ben Verteidigung der Zeit címmel portréfilmet is készített) hasonló elismeréssel nyilatkozik róla: csupán rögzíti az előtte kibontakozó valóságot, de sosem a kellemes ingerlésre törekszik, és nem akar formát erőltetni a valóságra, ezzel eltörölve azt. Legfőképp pedig ellenáll annak, ami Straub szemében egy filmkészítő legnagyobb bűne lehet: Nestler nem engedi árucikké válni a filmjeit.

Mindezzel együtt a rendezőnek ambivalens viszonya van a piaci alapú filmkészítéssel. De mondhatjuk pragmatikusnak is: eleinte színészként dolgozott, hogy finanszírozhassa saját dokumentumprojektjeit (a többi közt hős­szerelmesként tűnt fel az 1961-es Eine hübscher als die andere című, elképesztő sikerű romantikus komédiában), majd munkássága későbbi szakaszában rendszeresen forgatott hosszabb-rövidebb dokumentumfilmeket a német és a svéd állami televíziónak; olykor saját, radikálisabb stílusát is megszelídítve-megpuhítva. Igaz, a (nyugat)német állammal nem volt mindig felhőtlen a viszonya. Korai munkái még meleg fogadtatásban részesültek: az Am Siel (1962) egy nyugatnémet tengerparti falu mindennapjait és történelmét idézi fel egy öreg zsilipgát lírai nézőpontjából (az ehhez hasonló fantasztikus, lírai elemeket később elhagyta a radikálisabb realizmus kedvéért). Az Aufsätze (1963) egy svájci hegyi falu nebulóinak mindennapjait meséli el saját esszéiken keresztül; ez a film hivatalos kitüntetést ért a rendezőnek. Az Ödenwaldstetten (1964) pedig már hordozza az érett rendező visszatérő témáit; egy sváb falu társadalmi-gazdasági átalakulását követi, épp, ahogy a hagyományos termelési módokat eltörli a modern ipar, és remélt virágzást hoz a háborúban megtépázott településre.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.