Visszhang: film

Az éhezők viadala

Visszhang

Énekesmadarak és kígyók balladája 

Ha a Katniss Everdeent középpontba állító Éhezők viadala-filmek a fasisztoid rendszerek elleni lázadásról szóltak, akkor jelen előzményfilm a szórakoztatóipar ópiátjellegéről mesél a maga egyszerű, kissé kusza nyelvén. 64 évvel Katniss felbukkanása előtt járunk, tíz évvel a pusztító polgárháború után, amikor az éhezők viadala, azaz az alultáplált, toprongyos gyerekek élet-halál harca már nem hozza lázba a vérontást feledni vágyó közönséget. A későbbi filmek véreskezű diktátora, Coriolanus Snow (Tom Blyth) itt még nemes és könyörtelen ösztönei között őrlődő szőke dalia, aki visszaállítaná családja megtépázott dicsőségét.

A későbbi filmek Grand Guignol spektákuluma itt még szerény, poros látványosság: kehes, riadt gyerekek öldösik egymást egy leharcolt arénában (az alkotók zavarba ejtő buzgalommal merülnek el a vérontásban). A melodráma és a románc is alacsonyabb hőfokon lángol, a hangsúly inkább egy alapvetően nemes lelkű ifjú fokozatos erkölcsi züllésén van. A szándék dicséretes, de pontosan ezt az apró lépésekből álló láncreakciót nem sikerül visszaadni. Számos erkölcsi iránytű áll Snow rendelkezésére, amelyek segíthetnék őt navigálni, de belső vívódását a film nem teszi elég plasztikussá. Ahogy az lenni szokott, a fiatal színészek halálosan komolyan veszik szerepüket, míg a „felnőttek” elmerülhetnek a velejéig romlott campben (lásd Viola Davis teátrális gonoszkodását). A ballada így sajnos túlnyújtott, zavaros eposz marad, legalább három külön filmre való munícióval.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.