Visszhang: tévésorozat

Útitársak

Visszhang

Elegáns, szépiaszínekkel bevilágított presztízsdráma.

A Mad Men és a Pose találkozása, egy csipet Angyalok Amerikában, annak minden kísérletező, vizuális és narratív izgalma nélkül, és persze melodráma, amely győzedelmeskedik a történelmi leckék fö­lött. A Thomas Mallon regényéből készült, három amerikai évtized társadalmi és politikai viharait, valamint egy halva született románc viszontagságait felölelő minisorozat ugyanúgy bűvöli el nézőjét, mint a szépséges, de mérgező Hawkins ’Hawk’ Fuller (Matt Bomer); bája miatt sok mindent elnézünk neki.

Fuller veteránként és tehetséges washingtoni megoldóemberként szinte biztonságban hódolhat szenvedélyének: névtelenül és érzelmi következmények nélkül szexel férfiakkal, miközben közvetlen környezetében kibomlik a McCarthy-féle vörös, majd ’levendula’ veszedelemmel indokolt boszorkányüldözés. Ebben a pattanásig feszült közhangulatban találkozik Tim Laughlinnal (a csillogó szemű Jonathan Bailey), aki őszinte idealizmusával és katolikus bűntudatával azonnal rabul ejti a hűvös, pragmatikus Hawkot. Szenvedélyes, de teljesen soha be nem teljesülő viszonyuk túléli a mc­carthyizmust, a 70-es évek kibontakozó hedonizmusát és a Reagan-éra AIDS-járványát is. A sorozat kezdetben mélyen elmerül a történelmi kontextusban, és megtartja az egyensúlyt a magánéleti dráma mellett, de az epizódok előrehaladtával egyre jobban eluralkodik a melodráma, viszont a nyers erotika és szépség így is az átlag fölé emeli.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.