Csabai Máté

A hellének a hunyor gyökerét javasolták az erotikus hevület csillapítására, ifjabb Plinius az ájulásig erőltetett fizikai munkát, a 18. századi német orvosok pedig azt, hogy a szerelmes ifjú költözzön össze egy másik férfival.

„Nem fér a seggem a játszótéri hintába” – ismételgeti makacsul a szinkopált bluesdallamot Röhrig Géza, de ezután már nem zenél, csak felolvas.

Könnyű lenne azt mondani, Guy Debord megmondta előre, és tényleg alig találunk olyan jelenséget a kortárs kultúrában, ami valamiképpen nem lenne benne a francia filozófus-teoretikus könyvében.

„Tisztelgés a meggyilkolt géniusz előtt” – olvassuk a lemezborítón, és ez rögtön magyarázatot kíván.

Új regényében egy 14. századi indiai birodalom mágikus történetét meséli el. Ez az író első megjelenése, mióta kis híján végzetes támadás áldozata lett az Egyesült Államokban.

Nem állítjuk, hogy Elgar nagyszerű Csellóversenye, amelyet részben Jacqueline du Pré tett ikonikussá, jobban szól brácsán, de könnyedebb és a végzet romantikus csókját sem viseli magán, ahogy sok gordonkás előadásában.

Sok év eltelt, amióta Boros Misi feltűnt a Virtuózok első évadában, s bár érett, azóta is változatlanul mély zeneisége nyomán kijárna neki a Mihály megszólítás, ő továbbra is jobban kedveli a keresztnevét becézve.

Nincs híján az emberi pillanatoknak, de a humornak és a csodálatnak sem az RTL sorozata. Királydráma egy olyan figurával a középpontban, akinek a királysága múlandó.

Az újraolvasás öröme nem pusztán abban különbözik az első találkozástól, hogy rácsodálkozhatunk önmagunk, s ezáltal a szöveg változásaira, de a tágabb környezetét is észrevehetjük: Huizinga akkor írta kultikussá vált kultúrtörténeti munkáját a középkor őszi ragyogásáról, szélsőséges vízióiról, kiüresedett rituáléiról, babonás, felhevült lelkiállapotairól, amikor a 20. század Európáját a vizsgált korhoz hasonló bosszúszomj és indulat fűtötte.