Kedden átszakadt a Nova Kahovka-i gát a Dnyeperen, ami beláthatatlan, de nem példa nélküli humanitárius, ökológiai és gazdasági katasztrófát jelent, és nagy valószínűséggel az orosz hadsereg műve. A gát felrobbantása nem pusztán sok tízezer ember életét veszélyezteti és felmérhetetlen környezeti károkat okoz, hanem, amennyiben szándékos katonai operáció eredménye, a genfi egyezmény súlyos megsértésének számít, hiszen az egyezmény kifejezetten tiltja a különféle gátak megrongálását, amely mindig civil életeket veszélyeztet. Csak hogy érzékeltessük a helyzet súlyosságát: az a 18 köbkilométer víz, ami a gát átszakadásával a tározóból elszabadult, majdnem tízszer megtöltené a Balatont, de legalább egyszer a Utah államban fekvő Nagy-sóstót is, ami a nyugati félteke legnagyobb sósvizű tava. A tározó kilencvenszer nagyobb, mint például Nagy-Britannia legnagyobb tározója, az északkelet-angliai Kielder-gát.
1941-ben már történt hasonló, amikor a csekista egységek felrobbantották a Dnyipro folyón fekvő vízierőművet. Történészek szerint az elszámított akció 20 ezer, rosszabb becslések szerint 100 ezer szovjet katona életét követelte, az előrenyomuló németeknek kevesebb fennakadást okozott. 1943-ban a nácik, szintén stratégiai célból ismét felrobbantották a gátat. Árulkodó, hogy a svéd Dämningsverket cég már tavaly októberben elkészült egy becsléssel a károkról, amelyek a gát átszakadását kísérnék.
Évtizedes károk
Most úgy tűnik, ez a 18 köbkilométeres vízmennyiség el fogja söpörni a Dnyipro partjait és mellékfolyóit, megemeli az Inhulec és a Bug szintjét, és elárasztja a partmenti mezőgazdasági és iparvidékeket, ami során veszélyes anyagokat sodor magával, és akár felismerhetetlenné teheti a csodálatos flórájáról és számos védett és ritka állatfajáról ismert Dnyipro-deltát is, ahol a folyó a Fekete-tengerbe ömlik. Nem elhanyagolható az ukrán lakosok fenyegetettsége, a gát átszakadása mintegy 80 települést – köztük Herszont és a részben orosz fennhatóság alatt álló Dnyiprót – veszélyeztet. Jelenlegi tudásunk szerint a tragédia legalább 16 ezer lakost közvetlenül, százezreket pedig közvetve érinthet.
Kifejezetten aggasztó, hogy a hömpölygő vizek több tízezer aknát – köztük páncéltörő aknákat – is magukkal sodornak, így azok olyan helyekre is eljuthatnak, ahol nem folytak harcok. Nem csak az oroszok, hanem az ukránok is helyeztek el aknákat a folyó két oldalán.
A dnyiprói vízerőművet kezelő cég, vagyis az Ukrhidroenergo vezérigazgatója, Ihor Szirota azt mondta a New York Timesnak, a vízmennyiség szerda hajnalban vagy reggel lesz a csúcson, négy-öt nappal később érheti el újra a „nullpontot”, és tíz nap múlva mérhetik fel a károkat. Az erőművel kapcsolatban azt jelezte, hogy annak alsó részét már elmosta az ár, nem lehet helyreállítani, és teljes újjáépítésre szorul. Szirota máris tárgyal az újjáépítésről, és azt ígéri, „szebb és erősebb” erőművet építenek majd. A kiesés azonban nincs hatással az ukrán energiaellátásra, mert az erőművet már tavaly márciusban elfoglalták az oroszok, és október óta nem termelt energiát. A létesítmény a maga 357 megawattos kapacitásával, és 1,4 terrawattórás energiatermelésével a nemzetgazdaságban „szabad szemmel” is látható tényező, évente 44 millió hrivnya (1,2 millió dollár) profitot hoz.
Arra viszont már most figyelmeztetnek a hatóságok, hogy Dnyipro, Zaporizzsja és Herszon régióiban az ivóvízellátás akadozni fog. A herszoni lakosok evakuációja máris folyamatban van: az ukrán hadsereg csak novemberben foglalta vissza a várost, aminek lélekszáma a megszállás és az azután is folyamatos bombázások miatt nagyot csökkent.
Az áradások elsodorták számos városkát és halászfalut a Dnyipro mentén, valamint egy nemzeti parkban is kárt tettek, és minden bizonnyal elérték Nikopolt is, az erősen iparosodott Dnyipropetrovszk-régió negyedik legnagyobb városát. Az innen 48 kilométerre található Zaporizzsja atomerőművénél, ami a folyó északi oldalán fekszik, a rémhírekkel szemben nem áll fenn az atomkatasztrófa veszélye, ugyanis a létesítmény hat reaktorából öt már nem üzemel, a maradék egyhez rendelt mesterséges tó pedig biztonságban van. (Az viszont aggasztó, hogy az erőmű még mindig orosz kézen van.) Annál rosszabbul járnak a Dnyipro menti gazdaságok: az Agroanalysis elemző cég rögtönzött becslései szerint máris 20 ezer hektárnyi termőföldet tesz művelhetetlenné az áradás, és ez legalább öt évre visszaveti a zöldség- és gabonatermelést.
Oroszország mutogat
A katasztrófa megtörténte után Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter rögtön megvádolta Ukrajnát a gát felrobbantásával, és azt állította, hogy Kijiv könnyebben tudja védeni Herszont, ha a megdagadt folyó az oroszok útjában áll. Az ukrán fél ellenben azt mondja, a gát felrobbantása csakis az oroszoknak áll érdekében, hiszen megállítja az ukrán előrenyomulást. Az oroszok által a térségben kinevezett hivatalnokok szerint a gát magától dőlt össze – szakértők szerint ezt a legnehezebb elhinni. Az ukrán hadsereg dolgát mindenképpen megnehezíti a környezeti katasztrófa, de Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának (GUR) vezetője azt mondja, legfeljebb két hétig lassítja a csapatokat. Egyébként az áradások velejárója, hogy a Kinburn-félszigetből sziget válik, ami megnehezíti az orosz egységek mozgását a Krímben, márpedig a fekete-tengeri kijárat visszafoglalása kulcsfontosságú lenne Ukrajna szempontjából.
Zelenszkij is megszólalt a kérdésben, azt állítva, hogy az oroszok belülről robbantottak. Az ukrán elnöki tanácsadó, Mihajlo Podoljak a hírszerzésre hivatkozva konkrét eredményeket is közölt egy friss vizsgálatról:
„Hírszerzésünk már szolgáltat adatokat arról, hogy ki tette ezt az orosz katonai alakulatokból: a 205. gépesített lövészdandár”
– jelentette ki egy mai sajtótájékoztatón. Ukrajna a G7-országokhoz és az EU-hoz fordulva ismét szankciókat sürgetett Oroszország ellen.
A Kahovka-víztározó Európa egyik legnagyobb öntözőrendszerének pótolhatatlan „alkatrésze” volt. Az EastFruit thinktank szerint a gát átszakadása az Ukrajnában termelt mezőgazdasági termények 80 százalékát érinti. Természetesen nem lehet biztosan megjósolni, milyen következményekkel jár a természeti katasztrófa, de a leginkább érintett régió a Krím lesz, ahol éppen a közelmúltban töltötték meg a vízkészleteket. A Guardian ukrajnai tudósítója szerint lehetséges, hogy a következő évben már problémákat jelent a hiány – és még az is elképzelhető, hogy ez az ott állomásozó orosz hadseregnek jelent majd nagy gondot.
