Egyre több magyarnak szimpatikus Oroszország, de nem szavaznánk ki magunkat a NATO-ból

Belpol

A magyarok külpolitikai orientációit vizsgálta egy új kutatás, és nem meglepő eredményekre jutott. Többek között kiderült, hogy az EU-ban gazdasági érdekünk maradni, az uniós tagság a túlnyomó többség szerint előnyös, viszont a kormánypropaganda működik – kicsit még az ellenzéki szavazóknál is.

Már a külpolitikai kérdésekben is egyre többet nyom a latban, hogy milyen külpolitikai attitűdöket és véleményeket tulajdonítanak maguknak és szavazóiknak a politikai erők, és egyre sűrűbben válnak vitatémává olyan kérdések, mint az Egyesült Államok és Kína világpolitikai szerepének megítélése, állapította meg a Friedrich-Ebert-Stiftung és a Policy Solutions közös kutatása. A tanulmány célja az volt, hogy feltérképezzék, miként néz ki a világ a magyar közvélemény szemében. Hiszen már a 2022-es választásokban is perdöntő lehetett, hogy a Fidesz megnyerte az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos kommunikációs versenyt, és sikerült a háborúpárti címkét az ellenzékre ragasztania. A Závecz Research bevonásával végzett kutatásban idei, március 27. és április 4. között begyűjtött mintákat elemeztek.

Rögtön egy, a hétköznapi tapasztalatainkkal egybevágó, mégis megdöbbentő adat került napvilágra: a többség szerint Magyarország helye nyugaton van, de két év alatt duplájára nőtt azok aránya, akik Oroszországhoz közelednének. Ennek megfelelően csak 55% gondolja úgy, hogy a Nyugathoz tartozunk és értékeinkben arra kell törekednünk, de a megkérdezettek 13 százaléka (és a fideszesek 21 százaléka) nem támogatja a nyugati orientációt. Sőt,

2023-ban kétszer annyian támogatják – 13% helyett 26% – az Oroszországhoz közeledést, mint két évvel korábban.

Nem meglepő, hogy a kormánypártiak nagyjából fele szerint függetlenségünk és szuverenitásunk védelme a legfontosabb, a „hatpárti ellenzék” szavazói szerint azonban a nyugati szövetségeseinkkel való bizalmi kapcsolat elsőbbrendű.

A kormánypárti szavazók kétharmada támogatja az Oroszországgal szoros partneri viszonyt, a Mi Hazánk-szavazók szívesebben együttműködnének Ukrajnával, mint a fideszesek. A legnépszerűbb nemzetközi partner minden szavazótáborban nyugati szomszédunk, Ausztria volt.

 
Fotó: Policy Solutions

A felmérés némileg szórakoztató eleme volt, amikor arról kérdezték az embereket, hogy a NATO- és az EU-tagság, vagy a Türk Tanácsban való részvétel a fontosabb. Az EU-tagság a válaszadók 64 százaléka szerint előnyös, míg a Türk Tanács nem túl népszerű (27%), és egy vaskos réteg szerint nem is túl érdekes. Annak ellenére, hogy a kormány húzta-halasztotta a csatlakozás jóváhagyását, a magyarok kétharmada (68%) azon az állásponton van, hogy Finnországnak és Svédországnak helye van a NATO-ban, és a katonai szövetség legalább kétharmados támogatottságot élvez minden szavazóbázisban.

 
Fotó: Policy Solutions
 

Abban szinte minden magyar egyetért, hogy Ukrajnának nem kell katonai támogatást nyújtani (mindössze 14 százalék gondolja ellenkezőképpen, szemben a 23 százalékos EU-s átlaggal), a gazdasági és humanitárius segítséggel jóval nagylelkűbbek vagyunk.

Hatott a propaganda

Noha a többség még mindig nem, 40 százalék azért csak elhiszi, hogy az ellenzék magyar katonákat küldene Ukrajnába az oroszok ellen harcolni. (Emlékezzünk, hogy ezekkel a szólamokkal hergelt a Márki-Zay Péter vezette ellenzéki szövetség ellen a kormánymédia és a Megafonhoz tartozó Facebook-influenszerek.) Ugyancsak fideszes szólam, hogy az Oroszország elleni szankciók nem ártanak a Nagy Medvének: nos, ez a propagandaüzenet is működik, ugyanis csupán a magyarok tizede (11%) véli úgy, hogy a szankciók az orosz gazdaságnak okoznak nagyobb kárt.

 
Fotó: Policy Solutions

A kormánypárti és a kormánykritikus médiát „fogyasztók” között teljesen megoszlanak a nézetek arról, hogy ki a „bűnös” a háborúban: a fideszesek inkább Ukrajnát okolják. Kevésbé markáns, de ugyanígy érzékelhető a különbség Kína megítélésében. Az idősebb korosztályok körében rosszabb az Egyesült Államok imázsa, mint a 30 év alatti felnőttek között. A diplomások szemében rosszabb Kína megítélése, mint a legfeljebb alapfokú végzettségűek között.

Kettőt előre, egyet hátra a Szent István-i úton

A kutatás készítői arra is kíváncsiak voltak, hogyan viszonyul a magyar társadalom a Nyugathoz és Kelethez. Miközben a relatív többség (45%) továbbra is elutasítja a szorosabb együttműködést az oroszokkal, a negyede (26%) szerint hazánknak az az érdeke, hogy Oroszországhoz közeledjünk és távolodjunk az Európai Uniótól. A fideszesek mindössze szűk harmada (29 százalék) utasítja el az orosz nyitást, de nagyvonalakban kijelenthetjük, hogy jól érezzük magunkat ott, azokban a nemzetközi szervezetekben, amelyeknek tagjai vagyunk. 76 százalék maradna a NATO-ban (ez még a fideszesek 72 és a Mi Hazánk-szavazók 67 százalékára is igaz), ellenben igazán izgalmas lenne kideríteni, mi van annak a 2 százaléknyi Momentum-szimpatizánsnak fejében, aki megszavazná a kilépést.

Miközben a kormány és holdudvara folyamatosan a horizonton tartja a Huxit kérdését – Nagy Márton két napja például gyakorlatilag relativizálta az EU-tagság fontosságát, amikor kijelentette, hogy bizonyos fejlettségi szint után „úgyis EU-forrás nélkül fogunk működni” –, a magyar emberek 50 százaléka úgy gondolja, hogy

az Európai Unióhoz tartozás Magyarország gazdasági érdeke, de ettől még az értékrend tekintetében nem szükséges igazodni.

Jól látható az elmozdulás ez utóbbi, tehát az értékrend kérdésében: két éve csak 40 százalék gondolta ugyanígy. A fideszes szavazók 66 százaléka tartja üdvösnek az EU-tagságot gazdasági szempontból, de értékeikben nem akarnak hozzájuk igazodni. A hatpárti ellenzék és a Mi Hazánk köreiben is a gazdasági érdek dominál.

 
Utána mindketten kezet mostak: Orbán és Zelenszkij találkozása az Európai Tanácsban 2023. február 9-én
Fotó: MTI/Európai Tanács
 

Putyint ismerik a legtöbben, Ferenc pápa a leginkább szeretett nemzetközi közéleti szereplő

Bár az orosz elnököt a pápa sem tudja utolérni ismertségben, a megkérdezettek 69 százaléka szerint Putyin negatív szereplő. Elon Muskot a válaszadók 35 százaléka inkább pozitív szereplőnek tartja. Trump, Erdogan és Zelenszkij személye osztja meg a legjobban az embereket. Az ukrán elnök a magyarok 57 százaléka inkább negatív fényben látja, és csak 17 százaléknak van róla kedvező véleménye. Szegény Rishi Sunakról kétharmadunknak fogalma sincsen, ki az – amilyen sűrűn cserélődött a brit kormány, emiatt nem is lehet hibáztatni senkit. Hszi Csin-Ping megítélése a hatpárti ellenzék (60%), valamint a Mi Hazánk (51%) voksolói esetében negatív, míg a kormánypárti szavazóknak csak 30 százaléka vélekedik hasonlóképp.

 
Fotó: Policy Solutions 

Már sokkal jobban félünk a háborúktól

Az ember gyorsan felejt – hál’ istennek. Az idei felmérés szerint a magyarok 49 százaléka a háborúk kitörésétől fél a legjobban, míg két éve a vírusoktól és a járványoktól tartott inkább. A klímaválság, a migráció és a vagyoni egyenlőtlenségektől való félelem masszívan tartja magát, de érdekes módon – noha a klímaszkeptikus álláspontot inkább a jobboldal szokta elfoglalni – valójában a fideszesek ugyanolyan százalékban tartanak a klímakatasztrófától, mint az ellenzékiek. Nem vagyunk optimisták: nagyjából az emberek kétharmada mondta azt, hogy tart a világgazdaság összeomlásától, a környezetszennyezéstől, az atomháborútól és a mesterséges intelligenciától. Mindössze a magyarok 9 százaléka mondja azt magáról, hogy nem tart semmitől – a Blikk rendszeres olvasóinak pedig valamivel (0,4 ponttal) kevésbé alacsonyabb a félelemszintje, mint a többieknek. Ez utóbbi megállapítás sajnos nem nyer magyarázatot a Friedrich-Ebert-Stiftung és a Policy Solutions közös kutatásában, pedig alighanem sokan kíváncsiak lennék rá, mi ennek az oka.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.

Dél csillagai

A Budapest JazzFest cégére alatt, a közel három héten át zajló hetvenhat koncert minden bizonnyal a legnagyobb magyar jazzfesztivál, de ennél figyelemre méltóbb, hogy huszonnégy országból érkeztek a zenészek. Megragadtuk a lehetőséget, hogy egy török triót és egy szárd együttest hallgassunk meg.

Ma senki se nyer

Emlékeznek, mikor volt köztársasági elnök Mádl Ferenc? Nos, Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején. A díszlet és az időnként felhangzó Ki nyer ma? című rádióműsor szignálja segít behatárolni, hogy a közelmúltban járunk, de az elnök neve az egyetlen konkrét utalás, amelyből kikövetkeztethetjük, milyen évet is írunk (majdnem) pontosan.

Gázlánggal fűtünk

Az év szaván vitatkozhatunk, de korunk szava bizonyosan a nárcisztikus. Ha valaki megbánt minket, vagy akár csak nem hajlandó részt venni az önbecsmérlés társadalmilag elvárt aktusában, máris megkapja, hogy „mekkora nárci”.

Újragondolt fintorok

Szabó Eszter sajátos, jellegzetes figurái középkorú és idősödő nők. Morcosak, egyked­vűek. Nyúzottak és fáradtak. Grimaszolnak, duzzognak. Olykor járókerettel sétálnak, máskor két hatalmas herezacskót vonszolnak maguk után.

Választhat szegény

„Köszönöm, hogy Önökkel tölthettem egy napot!” – írta tavaly februári Facebook-bejegyzésében Novák Katalin, amikor látogatást tett Tiszabőn, a legszegényebbek közé sorolt falvak egyikében.

Akire rámondják

Magyar Péter feljelenti Orbán Viktort – lelke rajta, a jobboldalon mindig is nagy becsben tartották az ország hagyományait, az ilyesminek tényleg van itt csőstül (ti. hagyománya). Amíg viszont tövig rágjuk a körmünket, hogy a tisztelt hatóságok hazavágják-e a miniszterelnököt az aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazásaiért, a feljelentés tartalmi része módot ad mindannyiunknak egy pillantást vetni jelen közállapotainkra. Továbbá a jövő kecsegtető ígéreteire is.

Muszkavezetők

Múlt hétfőn egy pilisi lakossági fóruma után a 444 újságírója megkérdezte Szijjártó Péter külügyminisztert, hogyan hatolhattak be az orosz állam támogatta hekkerek – egyszerűbben: az orosz titkosszolgálatok – a Külügy­minisztérium informatikai rendszerébe. Az érdeklődés közvetlen oka az volt, hogy nem sokkal előtte Orbán Viktor kijelentette, mind technikai, mind humán szempontból Magyarországnak van a legjobb nemzetbiztonsági rendszere.

Lövés a lőporos hordón

Május 15-én Handlovában (Nyitrabánya) egy merénylő, bizonyos Juraj Cintula lövéseket adott le Robert Ficóra. Ezek közül legalább egy olyan súlyosnak bizonyult, hogy napokig miniszterelnöke életéért kellett szorítania Szlovákiának. A tettest a helyszínen elfogták, a besztercebányai kórházban kezelt kormányfő a hírek szerint túl van a közvetlen életveszélyen. Szlovákián a merénylet után politikai káosz lett úrrá.