A konvektor marad!
Bővülő napenergia-felhasználás, elenyésző szélenergia-hasznosítás, a biogáz, a geotermikus energia és a hőszivattyúk szerepének komótos tempójú erősödése – ez olvasható ki a Nemzeti Energia- és Klímaterv tervezetéből.
Barotányi Zoltán
-
Újságíró
1999 óta a Magyar Narancs munkatársa. Gyakorta ír cikkeket és készít interjúkat többek között természet- és társadalomtudományról, történelemről, gazdaságról, klímapolitikáról, időjárásról, városi állatokról, űrkutatásról, sportról, rendszertelenül jelentkező sorozatot visz a táplálkozástudomány, a konyhai kémia rejtelmeiről, néha még kedvenc zsánerfilmjeiről is – és szinte heti rendszerességgel zenéről.
Barotányi Zoltán cikkei
A CIA pénzelte "fasiszta lázadástól" az antiszemita indulatokig - '56 narratívája egy orosz filmben és egy amatőr történésznél
A napokban a közbeszéd témájává vált orosz történelemkönyv revizionista történelemképe a forradalomról nem egyedi eset. Vannak orosz, de nyugati előzményei is.
Bardóczi Sándor: Szeretnénk, ha a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti alsó rakpart fásított sétaterület lenne
A forró nyarak elleni védekezés egyik legjobb módszere a nagyvárosok zöldítése – ám ez Budapest belső kerületeiben számos akadályba ütközik. E kihívásról is beszélgettünk a főváros főtájépítészével.
Ettek, ittak, jót mulattak
Az emberiség közeli és távoli múltjáról egy dolog biztosan állítható: eleink is két pofára tömték magukba az ételt – már amikor volt mit.
Józsefek és testvéreik
A Kádár-kor egyik legféltettebb titka nem sokkal az első szabad választásokat megelőzően lepleződött le.
Darwin tanai felbukkanásuk idején a magyar társadalmat is alaposan felbolygatták
Darwin úttörő teóriáját korán megismerte a magyar tudományos, s azután a laikus közvélemény. Az evolúciós gondolat további sorsa már sokkal kalandosabb: erről kérdeztük Mund Katalin tudományszociológust 2009-ben. Az Ásatás-sorozatban Barotányi Zoltán cikkét idézzük fel.
Lépéshátrány
A rosszul megválasztott, kényelmetlen cipők maradandóan károsíthatják lábunkat. Az így szerzett bajokat sokszor még a legradikálisabb beavatkozás sem orvosolja.
Nem csak az acél
Az ötvenes évek elején – jórészt a harmadik világháborúra készülve – erőltetett ütemben jött létre a magyar szocialista ipar infrastruktúrája. Később vért izzadva próbálták átállítani az üzemek javát „civil” termelésre – és ez rengetegbe került az országnak.
Pápábban a pápánál
Popénekesnőként lett világhírű, ám idővel legalább olyan fontos lett afféle botcsinálta influenszerként, közéleti véleményformálóként, jogvédőként, polgárjogi harcosként, többszörösen vallást váltó hívőként, mint haláláig aktív, ám sokak által lassan elfelejtett előadóművészként.
Milyen haszna és kockázatai vannak a nagyvárosi gyepterületeknek?
Nehezen hihető, de vannak, akiket zavarnak a ritkán kaszált nagyvárosi zöld felületek. Nézzük, melyek a tipikus panaszok.
Világok pusztítója: ki volt az igazi Oppenheimer?
Az atombomba atyjának hívták az újságok, s valóban, szerepe megkérdőjelezhetetlen a modern tömegpusztító fegyverek prototípusának megteremtésében. Közben a közügyek iránt érdeklődő, baloldali szimpátiákkal megvert értelmiségi is volt, s erre rá is ment a karrierje.
Agrártámogatások Magyarországon: kik kapják a legtöbbet és kik járnak jól vele?
Ezermilliárd forint körüli összegben fizettek ki agrártámogatásokat tavaly is Magyarországon, ennek több mint 70 százaléka származott uniós forrásokból. A pénz javát szokás szerint a rezsimkompatibilis nagyvállalkozói kör nyelte le.