Küzdelem a rezisztencia ellen: támadásban a kankó

El se ment, de visszatért

Tudomány

A kankó, avagy tripper a legismertebb nemi úton terjedő betegségek egyike. Azt gondoltuk róla, hogy már a múlté, ám a világban mind több helyen nehezült meg az ellene folytatott küzdelem.

 

Az orvostudomány, azaz a bizonyítékokon alapuló tudományos orvoslás egyik legsikeresebb fejezetének sokáig a fertőző betegségek elleni eredményes küzdelem tűnt. Felfedezték, azonosították, elkülönítették a kórokozókat, utána pedig jött a specifikusan az elpusztításukra alkalmas kémiai anyagok (s a megelőzésüket szolgáló vakcinák) megalkotása. Számos fertőző betegségnek kellett újra felütnie fejét, hogy ráébredjünk: a minket támadó mikrobák is képesek alkalmazkodni a modern tudományos fegyverzethez, pláne, ha számos, az alkalmazásukat szabályozó regulát is sutba dobnak.

A mind többféle antibiotikumnak ellenálló, multirezisztens kórokozók sorát gyarapítja immár a Neisseria gonorrhoeae baktérium (gonococcusok) által okozott, szexuális érintkezéssel terjedő betegség is, hivatalos orvosi nevén a gonorrhoea, szép magyar szóval a kankó, vagy legelterjedtebb nevén a tripper. E kórokozóból mind több helyen mutathatók ki olyan törzsek, amelyek egyszerre többféle antibiotikumot is képesek kicselezni.

Gonosz kókusz

Nagy-Britanniában több mint egy évtizede beszélnek a rezisztens N. gonorrhoeae törzsek okozta problémáról; a helyzetet súlyosbítja az esetszám viszonylag meredek emelkedése: csupán tavaly 85 ezer új kankós esetet regisztráltak az Egyesült Királyságban, ez a legmagasabb 1918, azaz a rendszeres nyilvántartás kezdete óta.

Ráadásul a – kankónál is rettegettebb – szifilisz mutatói is megugrottak (a 2023-ban regisztrált 9513 új eset 1948 óta a legmagasabb szám). Úgy tűnik tehát, mintha a penicillinfélékkel kezdődő szisztematikus gyógyítás kora meg sem történt volna. Valójában éppen ez az átmeneti sikereket hozó időszak kellett hozzá, hogy a kényszer diktálta, a gyógyszerkutatási fejlesztések által újabb és újabb szintekre terelt mikrobiológiai léptékű fegyverkezési verseny kitermelje a legsikeresebb kompetitorokat.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.