Az orvostudomány, azaz a bizonyítékokon alapuló tudományos orvoslás egyik legsikeresebb fejezetének sokáig a fertőző betegségek elleni eredményes küzdelem tűnt. Felfedezték, azonosították, elkülönítették a kórokozókat, utána pedig jött a specifikusan az elpusztításukra alkalmas kémiai anyagok (s a megelőzésüket szolgáló vakcinák) megalkotása. Számos fertőző betegségnek kellett újra felütnie fejét, hogy ráébredjünk: a minket támadó mikrobák is képesek alkalmazkodni a modern tudományos fegyverzethez, pláne, ha számos, az alkalmazásukat szabályozó regulát is sutba dobnak.
A mind többféle antibiotikumnak ellenálló, multirezisztens kórokozók sorát gyarapítja immár a Neisseria gonorrhoeae baktérium (gonococcusok) által okozott, szexuális érintkezéssel terjedő betegség is, hivatalos orvosi nevén a gonorrhoea, szép magyar szóval a kankó, vagy legelterjedtebb nevén a tripper. E kórokozóból mind több helyen mutathatók ki olyan törzsek, amelyek egyszerre többféle antibiotikumot is képesek kicselezni.
Gonosz kókusz
Nagy-Britanniában több mint egy évtizede beszélnek a rezisztens N. gonorrhoeae törzsek okozta problémáról; a helyzetet súlyosbítja az esetszám viszonylag meredek emelkedése: csupán tavaly 85 ezer új kankós esetet regisztráltak az Egyesült Királyságban, ez a legmagasabb 1918, azaz a rendszeres nyilvántartás kezdete óta.
Ráadásul a – kankónál is rettegettebb – szifilisz mutatói is megugrottak (a 2023-ban regisztrált 9513 új eset 1948 óta a legmagasabb szám). Úgy tűnik tehát, mintha a penicillinfélékkel kezdődő szisztematikus gyógyítás kora meg sem történt volna. Valójában éppen ez az átmeneti sikereket hozó időszak kellett hozzá, hogy a kényszer diktálta, a gyógyszerkutatási fejlesztések által újabb és újabb szintekre terelt mikrobiológiai léptékű fegyverkezési verseny kitermelje a legsikeresebb kompetitorokat.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
