Borvendég Zsuzsanna EP-képviselő (Mi Hazánk) pályája

Írni nem elég

Belpol

Egy a szakmai megítélés szerint legalábbis vitatott munkásságú történész lesz a Mi Hazánk képviselője az Európai Parlamentben, így Brüsszelben végre tanulmányozhatja is az írásaiban felfedezni vélt hálózatok egyikét.

Borvendég Zsuzsanna sokakat meglepett azzal, hogy februárban elvállalta a jelöltséget a Mi Hazánk (MH) EP-képviselői listáján, mégpedig a harmadik helyet két olyan MH-politikus mögött (Toroczkai László, Dúró Dóra), akik deklaráltan nem akartak Brüsszelbe menni. Mivel az MH táborát kevésbé erodálta Magyar Péter felbukkanása, a párt június 9-i EP-választási eredménye (több mint 306 ezer szavazat, 6,71 százalék) rögtön az Európai Parlamentbe röpítette a pártba amúgy belépni nem kívánó történészt.

Belépése a politikai térbe s határozott pártválasztása meglepte (forrásaink szerint egyenesen megdöbbentette) a tavaly óta Kásler Miklós volt miniszter irányította Magyarságkutató Intézet vezetőit, munkatársait, közvetlen feletteseit. Annak ellenére is, hogy Borvendég, főleg a Magyarságkutató élén tavaly bekövetkezett vezetőségváltás nyomán, élesen kritizálta az intézetben történteket, a vezetőket, és észrevételeit alkalmanként nem habozott felettesei tudomására hozni. De csak azt követően mondott fel a Magyarságkutatónál, hogy hivatalosan is az MH jelöltjévé vált (jelenleg még a felmondási idejét tölti).

A történész valóságos véleményvezér a jobboldali nyilvánosságban. Tipikusan olyan felületeken, újságokban és kommunikációs csatornákon nyilvánult meg, amelyeket jó alappal a NER-hez kapcsolhat a közvélemény. Borvendég évek óta büszkén emlegette nyilatkozataiban, hogy fittyet hány az „akadémiai”, a „céhes” történetírás normáira, és hogy inkább az „értékközpontú”, elkötelezett jobboldali történetírás híve, amitől mi sem állhat távolabb, mint az elfogulatlanság. Könyveinek, cikkeinek, írásainak kirohanásai, tendenciózus megállapításai rendre remekül beleillettek a Fidesz által erőltetett, részben emlékezetpolitikai meghatározottságú, de leginkább kommunikációs természetű narratívába.

Valószínűleg nem érhet annál nagyobb megtiszteltetés egy jobboldali véleményvezért, mint hogy Orbán Viktor többször személyesen is ajánlotta kormánytagok és fideszes politikusok figyelmébe Borvendég Zsuzsanna talán legnagyobb hatású művét, Az „impexek” kora című könyvét. Ezek szerint a miniszterelnök egy időben őszintén lelkesedett a külkereskedelmi fedőcégek segítségével, titkosszolgálati iniciatívák alapján működtetett, egyéni és szervezeti korrupció által hajtott pénzszivattyúról szóló kötetért, amelyet a 20. századi nagy gazdasági-politikai folyamatok átfogó magyarázatának tartott. Hozzátehetjük: ha így volt, az nem volt véletlen, elvégre a Borvendég vázolta narratíva tökéletesen illeszkedett a Tellér Gyula-féle „megalvadt struktúrákról” szóló „elmélettől” a Bogár László nagyobb ívű, komplex konteóiig terjedő teoretikus mezőbe, amely máig meghatározza a NER-jobboldal világképét.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.