Meute Látszólagos kivétel az itt sorakozó formációk között, hiszen az erősen repetitív, ritmusközpontú témák az elektronikus tánczenét juttathatják az eszünkbe, de ez nem digitális, és még csak nem is analóg elektronika, hanem a lehető legorganikusabb formája a zenélésnek. Egy technót játszó hamburgi rezesbandáról beszélünk, tucatnyi zenészről, akik akusztikus hangszereikkel tökéletes produkciót nyújtanak, és a rézfúvósok és dobok összjátéka révén az organikus techno kifejezetten hipnotikus formáját hozzák létre. 2015 óta aktívak, eddig öt nagylemezük jelent meg, az idei az Empor címet viseli, és szokás szerint saját szerzemények és feldolgozások, Erykah Badu, Objekt vagy Henrik Schwarz számai vannak rajta. Produkciójuk fergeteges szórakozást ígér. (augusztus 8., 00.30)
Barry Can’t Swim A név a Ninja Tune kiadónál megjelent lemezeivel befutott Joshua Mannie-t takarja, aki Edinburgh-ból származik. Zenéit a frissesség és az üdítő „tisztátalanság” jellemzi: balról némi breakbeat, jobbról jó nagy adag house, de mindehhez erőteljes afro hatások, túláradó vokális témák, és mindent elsöprő melódiák kapcsolódnak. És persze félreérthetetlen nosztalgia a késő kilencvenes évek obskúrus és némileg elfelejtett tánczenéi, valamint a hardcore acid örökség iránt. Mannie először a 2020-as More Content című EP-vel prezentálta a tökéletes receptet, de régóta várt bemutatkozó albuma, a tavalyi When Will We Land? az eddigi legváltozatosabb projektje. A deep house-ból, a jazzből, a breakbeatből és az afro hatásokból kikevert mixtúrájához ugyanis popérzékenységet is adagolt; nagy műgonddal rakta össze a zenei önéletrajzként is működő számcsokrot, amit a rá jellemző rendkívüli elevenség jellemez. DJ-szettjei, élő fellépései a fesztiválok és a menő klubok fő attrakciói közé tartoznak, minden bizonnyal ezúttal sem lesz másként. (augusztus 8., 01.45)
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
