László Ferenc

  • László Ferenc

    Rendszerint mindenféle recenziók és kritikák, olykor történelmi és kultúrtörténeti írások, elvétve interjúk szerzője.

László Ferenc cikkei

Függöny le!

Ledér operett, a hadviselés érdekeit fenyegető erkölcsrajz, cionista musical és hollywoodi vonaglásokat idéző táncjáték: betiltott előadások a múlt századi magyar színháztörténetből.

Senki sem alhat

Legújabb árialemezének borítóján, illetve a booklet portréfotóin Cecilia Bartoli operai Conchita Wurstnak maszkírozva látható, s ez egyaránt ítélhető egészen olcsó reklámfogásnak és mélyen koncepciózus döntésnek.

Mélyhűtött szerelem

A mű ismerős, a szerzői név ellenben ismeretlen: a bulvárvígjátékoknál amúgy korántsem szokatlan képlet Abe Burrows és az ő Kaktuszvirága esetében jószerint törvényszerűnek tekinthető.

Kutasd a nőt!

A vörös divatdiktátor – ez az alcíme, az egyik fejezetcíme és a reklámanyagokban is rendre kijátszott szlogenje Simonovics Ildikó divattörténész könyvének, s habár elsőre jóhiszeműen azt gondolhatnánk, hogy e fordulat harsánysága és olcsó közhelyessége csupán a magyarországi könyvmarketing ólomnehéz jelenkoráról tanúskodik, ám a kötet olvasásába belekezdve hamar kiderül: bizony maga a történeti munka ilyen.

Lőj a kritikusra!

A színikritikusokat sohasem volt szokás szentnek és sérthetetlennek tekinteni – sőt. Elagyabugyált, kardélre hányt és kutyakorbáccsal fenyegetett, vagy épp egymással párbajozó ítészek a magyar színház- és sajtótörténet régmúltjából.

Az egyetem- alapító

Térey János és Kovalik Balázs együttes visszatérése az Örkény Színházba 17 évvel az immár legendás emlékű Borisz Godunov (és 14-gyel a tán kevésbé feledhetetlen Odüsszeusz Tours) után akkor is fontos eseménynek számítana, ha nem emlékeztetné a magyar színházi világot két hatalmas veszteségre: az író tavalyi, tragikusan korai halálára és a rendező immár majd’ évtizedes, sokak bűnéül felróható távollétére.

Róma, 11 óra

Az olasz filmeket nemcsak mi szeretjük, de a magyar színházcsinálók is. A Legyetek jók, ha tudtok sztorija jelenleg a Pesti Magyar Színház színpadán állomásozik, a Teljesen idegenek premierjét most tartotta a Játékszín, az évtizedes vígszínházi sikerdarab, az Össztánc mögött pedig ott munkált Ettore Scola A bál című filmjének serkentő hatása.

Kövess minket: