Könyv

Szabados

Könyv

Külföldön mindmáig jobban (el)ismerik a 2011-ben elhunyt zeneszerző-improvizatőr-zongorista Szabados György életművét, mint itthon. E tény ismeretében csakis helyeselhető, hogy a free jazz magyarországi alapító atyjának és kiválóságának emlékezetét megeleveníteni és öregbíteni igyekeznek hazánkban, s habár ez a fáradozás nyilvánvalóan a koncerttermekben meg a lemezkiadóknál bizonyulhatna a leginkább gyümölcsözőnek, egy tanulmánykötet sajtó alá bocsátása is okvetlenül hasznos eszköz lehet a nemes cél érdekében.

Lehet, vagy tán csak lehetne: a Bicskei Zoltán válogatásában, szerkesztésében és rajzaival most megjelentetett Szabados című könyv ugyanis vajmi keveset tesz az avatatlanok vagy épp a tartózkodóbbak meggyőzéséért. Ehelyett már a szerkesztői bevezető első bekezdését olvasva magaslati légszomjunk támadhat ilyesféle ítéletekre bukkanván: „világszinten is kiemelkedik az elmúlt évtizedek kétértelműségben fulladozó művészetéből ez a megélt, hiteles élet-mű”, amelynek „egész-sége, fölmutatott mélysége és magassága páratlan az utóbbi fél évszázadban”. Az újraközölt Szabados-szövegek kultúrfilozofáló meg ezoterikus hajlandóságát (egyáltalán: Hamvasságát) mindenesetre hitelesíti a zenei életmű és a személyiség írásban is felsejlő varázsa, de már a mestert és alkotásait megidéző vagy elemző tanulmányok hangvétele többnyire túlságosan is emlékeztet egy rokonszenvesen lelkesült, de félreismerhetetlenül hermetikus kisegyház hagiográfiai irodalmára.

MMA Kiadó, 2019, 220 oldal, 4800 Ft

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.