Könyv

Szabados

Könyv

Külföldön mindmáig jobban (el)ismerik a 2011-ben elhunyt zeneszerző-improvizatőr-zongorista Szabados György életművét, mint itthon. E tény ismeretében csakis helyeselhető, hogy a free jazz magyarországi alapító atyjának és kiválóságának emlékezetét megeleveníteni és öregbíteni igyekeznek hazánkban, s habár ez a fáradozás nyilvánvalóan a koncerttermekben meg a lemezkiadóknál bizonyulhatna a leginkább gyümölcsözőnek, egy tanulmánykötet sajtó alá bocsátása is okvetlenül hasznos eszköz lehet a nemes cél érdekében.

Lehet, vagy tán csak lehetne: a Bicskei Zoltán válogatásában, szerkesztésében és rajzaival most megjelentetett Szabados című könyv ugyanis vajmi keveset tesz az avatatlanok vagy épp a tartózkodóbbak meggyőzéséért. Ehelyett már a szerkesztői bevezető első bekezdését olvasva magaslati légszomjunk támadhat ilyesféle ítéletekre bukkanván: „világszinten is kiemelkedik az elmúlt évtizedek kétértelműségben fulladozó művészetéből ez a megélt, hiteles élet-mű”, amelynek „egész-sége, fölmutatott mélysége és magassága páratlan az utóbbi fél évszázadban”. Az újraközölt Szabados-szövegek kultúrfilozofáló meg ezoterikus hajlandóságát (egyáltalán: Hamvasságát) mindenesetre hitelesíti a zenei életmű és a személyiség írásban is felsejlő varázsa, de már a mestert és alkotásait megidéző vagy elemző tanulmányok hangvétele többnyire túlságosan is emlékeztet egy rokonszenvesen lelkesült, de félreismerhetetlenül hermetikus kisegyház hagiográfiai irodalmára.

MMA Kiadó, 2019, 220 oldal, 4800 Ft

 

Figyelmébe ajánljuk

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.