László Ferenc

Külön kormányhatározat, kényszerű helyszínváltoztatás, sűrű zivatar és érdemi tumultus is megelőzte Plácido Domingo idei második budapesti föllépését, s ha ehhez még hozzátesszük az ismert tényt, miszerint a nagy énekes immár 75 esztendős, igazán nem túlzás megkockáztatni a kijelentést: balul is sikerülhetett volna a Sportarénába átköltöztetett ingyenes koncert.

Kutya nehéz az uralkodók leánygyermekeinek élete! A magyar történelem a legjobb példa rá.

Úgy lehet, ha példát keresnénk az idők során bizonytalan jelentésűvé, sőt kétessé vált szavakra, nemigen találhatnánk jobbat és érzékletesebbet a „közszolgálati” kifejezésnél.

Játsszon-e az Opera musicaleket? – erre a kérdésre hosszú időn át határozottan nemleges volt a válasz.

Az ösvény, amelyet hajdan Leonard Bern­s­tein, Lukin László és mások kezdtek kitaposni, mostanra főútvonallá szélesedett: a zenei ismeretterjesztés ma már sokak által kedvvel gyakorolt, változatos műfaj.

Hosszú évek össznépi tapasztalása szerint a nyár kimondottan káros hatással van a televíziózás színvonalára.

A szombat esti főműsoridőben nem csupán perverz, de egyszersmind roppant váratlan döntés lehet az Echo Tv-re átkapcsolni, amire minden jel szerint maguk Széles Gáborék sem igen számítanak.

A kalapos király türelmetlen szignatúrája a türelmi rendeleten, a szabadkőműves-páholyba jelentkező Ady önérzetes ákombákomja vagy épp a Gorbacsovnak levelet fogalmazó idős Kádár göcsörtös betűi: múzeumi tárló láttán ritkán érezheti magát közelebb az ember a kis- és nagybetűs történelemhez, mint amikor a múlt nagyjainak (hőseinek és szörnyetegeinek, mártírjainak és balekjainak) a keze vonását találja a vitrin mögött.