Ilyen állat nincs - Fókusz

Interaktív

Úgy lehet, ha példát keresnénk az idők során bizonytalan jelentésűvé, sőt kétessé vált szavakra, nemigen találhatnánk jobbat és érzékletesebbet a „közszolgálati” kifejezésnél.

Egyes nézetek szerint főnevek elé helyezve ez a szó elláthatja akár a fosztóképző feladatát is, s aligha vitatható, hogy mára összetételének mindkét fele, a „köz” és a „szolgálat” egyaránt könnyen megkérdőjelezhetőnek tetszhet. A jelentés elbizonytalanodása mögött pedig érdekes módon nemcsak az M1, de a kereskedelmi csatornák ernyedetlen fáradozása is fölismerhető. Közszolgálati magazin – formálisan például ez a műfaji megjelölése az RTL Klub Fókuszának is, ami annál is érdekesebb és meglepőbb, mivel a heti öt adással jelentkező műsor egyúttal természetesen „termékmegjelenítést tartalmaz”.

false

A múlt hét két utolsó adásában alighanem a Sziget Fesztivál lehetett ez a megjelenített termék: csütörtökön beharangozták, pénteken pedig elparentálták a barbadosi szupersztár, Rihanna föllépését. Így tehát a pénteki összeállítás lelkiismeretesen felmondta az aznapi internetes sajtóból és a Facebook-hírfolyamokból már ismertté vált véleményeket, szó került Rihanna extra kívánságairól és arról, hogy a hölgy egy parkolóban éjszakázott, s persze annak rendje és módja szerint körül lett lihegve az állítólag egymillió dollárt kitevő gázsi is: a vélelmezett summát a megkérdezett Sziget-illetékes „nem tudta cáfolni”. Éppen csak az a kézenfekvő kérdés nem merült fel a riport során, hogy vajon a történtek valóban teljességgel váratlanul érték-e a szervezőket? (Akiknek mozgástere ilyesformán csakis a horribilis összeg kipengetésére meg a vérző szívű sajnálkozásra szűkült: a bánat és a veszteség tehát közös.) Ehelyett, mintegy a csalódást kollektív módon feldolgozandó, a nézők SMS-ben jelezhették, hogy ők voltak-e már elszenvedői hasonlóan rosszul sikerült koncertnek? Nos, 70 százalékuk már volt.

A „béke jegyében” zajló, és ennek bizonyságaképp (figyelem, közérdekű bejelentés!) Zimány Linda és Kedves Ferenc párosát is a Hajógyári-szigetre szólító fesztivál mellett az olimpia a pénteki adás másik kötelező gyakorlata. Lóugrásban haladó történelmi áttekintéssel, a szívderítő személyiségű Keleti Ágnes megszólaltatásával, no és persze helyszíni beszámolóval. „Nincs itt semmi gond” – halljuk Rióból (a város teljes nevét mintha tilos lenne kimondani ezekben a napokban a magyar csatornákon), s ez mindenesetre megnyugtató.

Meglehet, a 150 esztendős Budapesti Állatkert Fókusz-beli szereplése is része egyfajta termékmegjelenítésnek, azonban a jubiláns intézményről elkészített anyag mégis üdítőnek bizonyul. Igaz, az optimálisnál kicsivel több idő jut az állatkerti szóvivő meg az igazgató kaserolására, de a főhangsúly mégiscsak az állatokon és az intézmény történetén van. Habár a zsiráf alakjára rácsodálkozó anekdotabeli férfiú mondata azért nem a legfrappánsabb változatban hangzik fel: „No, azért nem kell mindent elhinni.” Az elterjedtebb verzió szerint a mélyen életismerő felkiáltás így szólt: márpedig ilyen állat nincs! Mintha csak a kereskedelmi tévés közszolgálatról mondták volna!

RTL Klub, augusztus 12.

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.

A balfácán napja

Nem vennénk rá mérget, hogy a Netflix gyártásában készült friss svéd történelmi krimisorozat készítői valóban Harold Ramis 1993-as klasszikusából, az Idétlen időkigből vették a dramaturgiai inspirációt, de A valószínűtlen gyilkost nézve könnyen érezhetjük úgy, hogy Stig Engström is belekeveredett egy Phil Connorséhoz hasonló időhurokba. 

Dzsúdló és a magány

  • Puskás Panni

Dzsúdló nem azonos Jude Law-val, hanem egy magyar zenész, akinek leghíresebb száma a Lej. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg e „Z generációs pandémia paradigmából”, de csak akkor, ha valaki olyan szerencsés, mint én, és egy Z generációs digitális bennszülöttel nézheti végig a darabot. A tizenhat éves húgom árulta el azt is, miért nevet a főleg fiatalokból álló közönség azon, hogy az egyik szereplő annyira depis, hogy a frufruját is majdnem levágta.

Politikai inszeminátor

Egy ország találgatja éppen, hogy mi a fenét is akar ez az egész jelenteni. Hogy Gattyán György, aki a LiveJasmin nevű site-ján keresztül élő webkamerás pornóval begyűjtött nagyjából 300 milliárd forintot, most minden előzmény nélkül miniszterelnök-jelöltként bukkant fel a honi média megfelelő bugyraiban. 

Apácától nyalókáig

Az elsősorban tematikus kiállításokat bemutató, programjaival a tradíciót és a történelmi eseményeket szokatlan fénytörésben vizsgáló 2B Galéria 19 alkotót felvonultató csoportos kiállítása most a kakast állítja a középpontba.

Itt mindenki figyel

A szerző specialitása, hogy olyan zárt világokról fest részletes képet, amely a legtöbb ember számára még szeleteiben sem megközelíthető: ilyen volt a magyar szervezett bűnözés 1970-es évektől zajló történetére koncentráló Maffiózók mackónadrágban, majd a kokain magyarországi szerepét az 1920-as évektől napjainkig végigkövető Magyar kóla is.

Nem szentírás

  • Balogh Magdolna

A szerző eddig kilenc történelmi tárgyú könyvet jelentetett meg, amelyek közül a legsikeresebb a 2017-ben Goncourt-díjjal kitüntetett, a nemzetközi kritika által is egekbe dicsért Napirend, amelyben Hitlernek a második világháborút előkészítő tárgyalássorozatát írja meg egy afféle fekete komédiában. 

A hetedik napon

A neves olasz részecskefizikus jókor volt jó helyen: ott lehetett a genfi részecskefizikai központ, a CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) Kompakt Müon Szolenoid (CMS) kísérleti programjában, ahol például a sötét anyagot alkotó egzotikus részecskék, extra dimenziók és a nevezetes Higgs-bozon után kutattak a fizikusok.

A nemlét sűrűsége

  • Radics Viktória

Fantasztikusan érdekes Lanczkor Gábor új könyve. Műfaját tekintve talán a „prózaversek” megjelölés áll legközelebb e több mint kétszáz szövegdarabhoz; én temetőjáró könyvnek nevezem a Sarjerdőt, poétikailag pedig a norvég Edvard Grieg Lyriske stykker (Lyric Pieces) című, tíz könyvbe sorolt, naplófolyamot képező zongoradarabjaihoz közelítem; ezek negyven év termését tartalmazzák szépen összekomponálva a 19. század második feléből. Ahogy a szóló zongorafutamok, úgy a Sarjerdő is egészében érvényes.

Emígy

Önéletrajzi ember – Szerb Antal találóan és evidens módon így jellemezte Goethét (egyszersmind Saint-Simon herceget és Proustot), s ez a megfogalmazás okvetlenül ráillik Granasztói Pálra (1908–1985) is.

Tárgyversek során

  • Domsa Zsófia

„Meg akarom neked mutatni a világot, a maga valóságában, ahogy itt van a szemünk előtt, folyamatosan. Csak így tudom én magam is felfedezni” – írja Knaus­gård a születendő lányának szóló levélben, amelyet a könyvben háromszor húsz rövid esszé követ.