Lakva ismerni meg - Star Academy

Interaktív

Az élet rövid, a „beköltöző show” hosszú – a műsorújságra pillantva könnyen ez a mélabús gondolat fészkelhette be magát a borongásra hajlamos tévénéző lelkébe, a Tv2 realitybe oltott zenés tehetségkutatójának első, majd háromórás időtartamúnak jelzett adása előtt. A Star Academy által keltett nulladik benyomás természetesen inkább csak egy általános műfaji sajátosság leolvasása, hiszen jóformán ha Richard Wagner, Tarr Béla és Peter Jackson bánik oly bőkezűen az idővel, mint akármelyik ki- és beszavazóshow meg végtelenített tehetségkutató-döntősorozat megrendelője és műsorrendbe állítója. Persze az sem a Star Academy egyedi jellegzetessége, hogy az adás valójában még a jelzettnél is korábban kezdődött múlt szombat este: a híradó utolsó szakaszában, a két műsorvezető, Ördög Nóra és Majka bejelentkezésével, a láthatatlan stúdióközönség folyamatos sikoltozásának kíséretében, a műsor állandó jelenlétét ígérve az elkövetkező napokra-hetekre-hónapokra.

false

A voltaképpeni Star Academy azután a daloló zsűritagokkal indul, s ebben van valami bizalomgerjesztő, mert itt most kivétel nélkül olyan emberek ülnek a dalosok sorsáról döntő zsűriben (s válnak majd rögvest mentorokká), akik maguk is tudnak énekelni. Ez még annak tudatosítása mellett is üdítő jelenség, hogy amúgy csupa sokszorosan kipróbált és részben unalomig kiismert tehetségkutatós-zsűris veterán gyűlt össze az asztal mögött: Keresztes Ildikó, Pásztor Anna, Vastag Csaba és a világkarrier örökös várományosa, Király Viktor. Ők rendben el is játsszák a szerepeiket, s különösen Pásztor Anna olykor még arra is kész, hogy érdemi és eredeti, azaz jó előre nem borítékolható véleményeket fogalmazzon meg.

A tűzriasztó vijjogásától, Vastag orrméretének sűrű emlegetésétől és hangosítási bakik sorától kísért első beköltözőshow (melyet másnap egy ugyanilyen adáskolosszus követett) mindenesetre felvonultatott néhány kellemes, valamint másfél izgalmas hangot is. Viszont a műsorkészítők a személyiségek helyett láthatóan inkább figurákat, s ami még rosszabb: sztorikat kerestek, méghozzá lázasan. Így válhatott aztán heveny dramatizálás tárgyává a 18 éves lány, aki olyannyira híján van az önbizalomnak, hogy „eddig még sohasem mert tehetségkutatóra jelentkezni”. Így lett a mostani szereplés „talpraállás” a hat éve azonos dallal jelentkező és akkor kiejtett fiatalember számára. S mindenekelőtt így kerülhetett elénk a szemérmetlenül hamis jelenet a szakítás utáni „lakhatási problémája” közepette meginterjúvolt, cuccaival az utcán szomorkodó énekesnőről.

A szenvedélyes túlspilázás persze érthető, elvégre a dalospalántákat az akadémiának elkeresztelt stúdióbelsőbe beköltöztető műsor rögtön a kezdetektől a Való Világgal fut versenyt. Innen nézve nem is csupán méretes otrombaságnak, de legalább ennyire szándékolt nézőkecsegtetésnek is tekinthető, hogy a versengő lányokkal kapcsolatban többször is említették ebben a legelső adásban a megcsiszolás (pl. „bent nehogy megcsiszoljanak!”) gusztusos fordulatát. S mivel a Tv2 napi rendszerességgel és bőven tudósít majd a bekamerázott tömegszállásról, akár még szó szerinti értelművé is válhat a kivárás megszokott óvatoskodó szava: meglátjuk!

Tv2, augusztus 27.

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.