Lakva ismerni meg - Star Academy

Interaktív

Az élet rövid, a „beköltöző show” hosszú – a műsorújságra pillantva könnyen ez a mélabús gondolat fészkelhette be magát a borongásra hajlamos tévénéző lelkébe, a Tv2 realitybe oltott zenés tehetségkutatójának első, majd háromórás időtartamúnak jelzett adása előtt. A Star Academy által keltett nulladik benyomás természetesen inkább csak egy általános műfaji sajátosság leolvasása, hiszen jóformán ha Richard Wagner, Tarr Béla és Peter Jackson bánik oly bőkezűen az idővel, mint akármelyik ki- és beszavazóshow meg végtelenített tehetségkutató-döntősorozat megrendelője és műsorrendbe állítója. Persze az sem a Star Academy egyedi jellegzetessége, hogy az adás valójában még a jelzettnél is korábban kezdődött múlt szombat este: a híradó utolsó szakaszában, a két műsorvezető, Ördög Nóra és Majka bejelentkezésével, a láthatatlan stúdióközönség folyamatos sikoltozásának kíséretében, a műsor állandó jelenlétét ígérve az elkövetkező napokra-hetekre-hónapokra.

false

A voltaképpeni Star Academy azután a daloló zsűritagokkal indul, s ebben van valami bizalomgerjesztő, mert itt most kivétel nélkül olyan emberek ülnek a dalosok sorsáról döntő zsűriben (s válnak majd rögvest mentorokká), akik maguk is tudnak énekelni. Ez még annak tudatosítása mellett is üdítő jelenség, hogy amúgy csupa sokszorosan kipróbált és részben unalomig kiismert tehetségkutatós-zsűris veterán gyűlt össze az asztal mögött: Keresztes Ildikó, Pásztor Anna, Vastag Csaba és a világkarrier örökös várományosa, Király Viktor. Ők rendben el is játsszák a szerepeiket, s különösen Pásztor Anna olykor még arra is kész, hogy érdemi és eredeti, azaz jó előre nem borítékolható véleményeket fogalmazzon meg.

A tűzriasztó vijjogásától, Vastag orrméretének sűrű emlegetésétől és hangosítási bakik sorától kísért első beköltözőshow (melyet másnap egy ugyanilyen adáskolosszus követett) mindenesetre felvonultatott néhány kellemes, valamint másfél izgalmas hangot is. Viszont a műsorkészítők a személyiségek helyett láthatóan inkább figurákat, s ami még rosszabb: sztorikat kerestek, méghozzá lázasan. Így válhatott aztán heveny dramatizálás tárgyává a 18 éves lány, aki olyannyira híján van az önbizalomnak, hogy „eddig még sohasem mert tehetségkutatóra jelentkezni”. Így lett a mostani szereplés „talpraállás” a hat éve azonos dallal jelentkező és akkor kiejtett fiatalember számára. S mindenekelőtt így kerülhetett elénk a szemérmetlenül hamis jelenet a szakítás utáni „lakhatási problémája” közepette meginterjúvolt, cuccaival az utcán szomorkodó énekesnőről.

A szenvedélyes túlspilázás persze érthető, elvégre a dalospalántákat az akadémiának elkeresztelt stúdióbelsőbe beköltöztető műsor rögtön a kezdetektől a Való Világgal fut versenyt. Innen nézve nem is csupán méretes otrombaságnak, de legalább ennyire szándékolt nézőkecsegtetésnek is tekinthető, hogy a versengő lányokkal kapcsolatban többször is említették ebben a legelső adásban a megcsiszolás (pl. „bent nehogy megcsiszoljanak!”) gusztusos fordulatát. S mivel a Tv2 napi rendszerességgel és bőven tudósít majd a bekamerázott tömegszállásról, akár még szó szerinti értelművé is válhat a kivárás megszokott óvatoskodó szava: meglátjuk!

Tv2, augusztus 27.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.